Egyre többen fektetnek az európai rovartenyésztő startupokba

Brüsszelben olívaolajban sütött sáskákat és férgeket szolgáltak fel egy olyan rendezvényen, amelyen a a rovarokra, mint táplálékra hívták fel a figyelmet

Sokunk számára itt Európában a rovartenyésztés ötlete kissé furcsán hangzik, hiszen legtöbbünk legfeljebb egyszerűen csak tolerálja őket. Pedig lehet, hogy eljött az ideje annak, hogy újragondoljuk a rovarok szerepét.

A koronavírus-járvány csak tovább fokozta a globális élelmezésbiztonsági aggodalmakat, ezen belül az éghajlatváltozás közepette is fenntarthatónak igényelt fehérjeforrások biztosítását. Lehet erre a válasz a rovartenyésztés, mellyel némely európai startup már próbálkozik is?

A kérdés megválaszolásához először is nézzük, valójában miről szól a rovartenyésztés. Ázsiában és Dél-Amerikában ennek már vannak hagyományai. A rovartenyésztés magában foglalja a rovarok tenyésztését, felnevelését és a belőlük készült élelmiszer elkészítését is. A gazdálkodók maguk is felhasználhatják azt élelmiszerként, takarmányként, de akár színezőanyagként is.

A rovarokat állattartásként kezelik, bár sokkal nagyobb mennyiségben tartják őket, mint egy tipikus gazdaságban tartott jószágok.

Fenntartható jövő

De miért is került előtérbe a rovartenyésztés? Az egyik legnagyobb előnye a fenntarthatóság. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a rovarokat is a jövő fontos fenntartható élelmiszer-forrásai közé sorolta, mivel

a rovarok fogyasztásának környezeti hatása lényegesen kisebb, mint a hagyományos húskészítményeké.

Nagyon kevés táplálékra és némi vízre van szükségük.

A rovartenyésztés nagy társadalmi-gazdasági haszonnal jár a bolygó szegényebb régióiban élő emberek számára is. A rovarok vadon gyűjthetők, termeszthetők és feldolgozhatók mind a városi, mind a vidéki területeken, ami az értékesítést követően jövedelmet biztosíthat. Ráadásul a rovarok rendkívül értékes tápanyagforrásként szolgálnak, tele egészséges zsírokkal, fehérjékkel, vitaminokkal, rostokkal és ásványi anyagokkal -

gyakorlatilag a teljes kiegyensúlyozott étrendet megadják az emberek számára!

Már európai startupok is dolgoznak az iparágban

A társadalom és a Föld számára nyújtott előnyök széles skálájával nem csoda, hogy az európai startupok már hozzáláttak ennek a területnek a meghódításához - és komoly pénzeket is begyűjtöttek ehhez.

Az ehető rovarok tenyésztésének listáját Franciaországban a Jimini vezeti, amely folyamatosan bővíti termékkínálatát a fogyasztásra kész rovarokkal. A 2012-ben alapított startup rovarokkal fűszerezett tésztákat, valamint ízesített lisztférgeket, szöcskéket és tücsköket is árul emberi falatozás céljára. A küldetésük mi más lehetne, mint lépésről lépésre bevezetni ezt az új fenntartható és egészséges tápanyagforrást az étrendünkbe.

2011-ben alapítottak egy másik, szintén gyorsan növekvő párizsi székhelyű startupot Ÿnsect (ejtsd inszekt) néven.

Tavaly több mint 100 millió eurónyi tőkét sikerült összegyűjteniük, köztük 20 millió eurónyi támogatást az Európai Unióból.

A befektetések azt célozták, hogy világszerte vezető szerepet töltsenek be az állati táplálékok alapanyagául szolgáló fehérje termelésében, alternatívát kínálva a szójafélékkel szemben.

Antoine Hubert, a cég vezetője nemrég kifejtette: „A rovarfehérjével alternatívát kínálunk a hagyományos állati eredetű élelmiszerforrásokkal szemben. Az Ÿnsect ellensúlyozhatja az óceáni halállományért folytatott, egyre növekvő versenyt, amely 2050-ig további kétmilliárd ember táplálékául szolgálhat, miközben enyhíti a halállományt ért károkat, továbbá a vízkészletek és a talaj kimerülését, valamint a mezőgazdaság megdöbbentő, 25 százalékos részesedését az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásában. A célunk egyszerűen az, hogy a rovaroknak visszaadjuk természetes helyüket az élelmiszerláncban."

A befektetők egyre több fantáziát látnak az európai rovartenyésztő startupokban, mert a rovarfehérje fenntartható módon állítható elő, ami kulcsfontosságú lehet a jövőben a környezetvédelem szempontjából Forrás: News18.com

Hasonló küldetéssel rendelkezik a német FarmInsect startup is, amelynek célja a rovarokkal történő állattenyésztés forradalmasítása, és amely még 2019 júniusában hat számjegyű befektetésben részesült. A tavalyi alapítású müncheni agritech startup azon dolgozik, hogy a gazdálkodók rovarokat termeljenek a környezetükben keletkező hulladék felhasználásával. „Évente több milliárd tonna ételt és növényi maradványt dobnak ki az Európai Unióban. Szeretnénk kiaknázni ezt a lehetőséget"- magyarázta a FarmInsect alapítója, Thomas Kühn.

Egy harmadik francia startup, az Innovafeed, melyet 2016-ban alapítottak, szintén fehérjéket gyárt az állati takarmányozás és az akvakultúra számára. Az Innovafeed eddig négy fordulóban több mint 55 millió eurót gyűjtött össze, legutoljára 2018-ban. A csapat az állati takarmányozásra összpontosít, mivel a legnagyobb keresletet, egyben a legnagyobb környezeti hatást ebben látják. Ugyanakkor az emberi fogyasztást is potenciális lehetőségnek tekintik.

Aude Guo, az Innovafeed társalapítója egy interjúban elmondta: „Kétségtelen, hogy a rovarok fontos szerepet fognak játszani a holnap élelmiszerláncában, beleértve a közvetlen emberi fogyasztást is. A rovarok nagyszerű tápanyagként és energiaforrásként szolgálnak, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a fenntarthatóbb élelmezés érdekében hamarosan az emberi táplálkozáshoz is fel lehet használni. Az emberi tápláléknak szánt rovarok valójában már kulturálisan elfogadottak a világ bizonyos részein, és a nyugati országokban is egyértelmű evolúciót tapasztalhatunk a rovarok irányában, új típusú rovaralapú snackek megjelenésével, vagy akár a rovarok teljes, akár részbeni felhasználásával, beleértve a fehérje por vagy az olaj formátumokat is.

Összességében a tények azt mutatják, hogy ezek a startupok valódi alternatívákat tárnak fel, még akkor is, ha a rovartenyésztés nem mindenki ízlésének felel meg.

Noha jelenleg a rovarfogyasztás Európában nem szokás, de az éghajlati vészhelyzet azt jelenti, hogy túl kell lépnünk az idegenkedésen és fel kell tárjuk az új és alternatív élelmiszerforrásokat. A húsevő étrend továbbra is a szokás marad Európában, de vajon mi más különbözteti meg a disznóevést a rovarevéstől, mint a nyugati „normáink"?

Ezen startupok segítségével a rovartenyésztésnek úgy tűnik, esélye lehet betörni a mainstreambe, és új helyet találni magának termelési rendszereinkben, sőt talán még a tányérjainkon is.

Forrás: Eu-startups.com