A friss adatok szerint novemberben új csúcsot döntött a Mining.com EV Metal Indexe, amely mutató az újonnan regisztrált elektromos személyautók akkumulátoraihoz felhasznált fémek értékét követi. A háttérben az elektromos autók (és a hibridek) eladásainak jelentős növekedése áll, aminek köszönhetően
az index novemberben 73 százalékkal múlta felül az egy évvel korábban mért szintjét.
Mindeközben az eladott elektromos autók összesített akkumulátor-kapacitása 117 százalékkal, 17.000 megawattórára emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest.
A torontói Adamas Intelligence nevű kutatócég adatai szerint az újonnan eladott elektromos autókban felhasznált lítium mennyisége, éves alapon 134 százalékkal emelkedett, először elérve a 10.000 tonnás mértéket. Ugyanakkor a felhasznált kobaltmennyiség megduplázódott, míg a nikkelmennyiség 85 százalékkal bővült, 2019 azonos időszakához képest.
A vizsgált hónapban egyébként a Tesla élen járt az új akkumulátor-kapacitások telepítésében, de a lítium-, nikkel-, valamint kobaltfelhasználásban is vezető volt az iparágban.
A fémek közül azonban a kobalt kiemelkedően erős teljesítményt mutatott.
A fém Benchmark Mineral Intelligence által mért tonnánkénti árfolyama 2019 februárja óta először lépte át a 40.000 dolláros szintet novemberben, és azóta az új évben is tovább emelkedett.
Ráadásul a fém ára még mindig jelentősen (mintegy 60 százalékkal) marad el a 2018-ban mért magasságoktól, azaz van még bőven tér az erősödére úgy, hogy 2021-ben várhatóan tovább bővül az elektromos illetve hibrid járművek gyártása. Nem meglepő tehát, ha a kobalt rendelkezésre állására egyre nagyobb figyelem hárul.
A jövőben különösen izgalmasan alakulhat a kobaltkínálat helyzete. A napokban például arról érkezett hír, hogy Kína egyre nagyobb befolyást gyakorol a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) kobaltforrásai fölött.
Ez pedig egy egészen új helyzetet teremthet, hiszen előfordulhat, hogy a nyugati piaci szereplők fokozatosan kiszorulnak a területről
- áll egy üzleti előrejelző elemzésben.
Utóbbi azért fontos fejlemény a piacon, mert a nyugati szereplők szeretnének kialakítani egy általuk irányított beszállítói láncot az akkumulátor-gyártáshoz, amely lehetőség szerint megtisztított a gyerekmunkától, és egyéb visszaélésektől, amiknek kapcsán gyakran hozták hírbe a nyugati technológiai vállalatokat. Ahogy viszont Kína egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatait a KDK-val, úgy lehet egyre nehezebb dolguk a nyugati szereplőknek.
Ez pedig a kobaltpiac egészét is súlyosan érintő kérdés, tekintve hogy a KDK-ban található a Föld ismert kobaltforrásainak több mint 51 százaléka, és egy elemzés szerint a teljes globális kobaltkínálat közel 70 százaléka ebből az egy országból származott 2020-ban.
Mindeközben ma már az ország kobaltbánya-kapacitásának több mint 40 százaléka kínai vállalatok irányítása alatt áll, köszönhetően az évtizedekre visszamenő üzleti kapcsolatnak a két ország között.
A szakértők szerint a nyugati szereplők erre elsősorban hosszú távú megállapodások kötésével reagálhatnak, illetve alternatív megoldások, például az újrahasznosítás is fontosak lehetnek.