A konténerhiány több okra is visszavezethető, melyek most együttesen fejtik ki hatásaikat és okoznak globális problémát a szállítmányozásban.
Mint arról az Origo is beszámolt, Kína soha nem látott kereskedelmi többletet produkált tavaly. A kínai kivitel novemberben a hatodik egymást követő hónapja bővült. Ez részben annak köszönhető, hogy a kínai gyártók előnyös helyzetbe kerültek a külföldi, járványügyi korlátozások miatt akadályoztatott versenytársaikkal szemben, ahogy szinte az egész világ zárlat alá került a koronavírus-járvány miatt. Bár ezzel egyidejűleg a légi teherfuvarozás erőre kapott, annak korlátozottsága - és korlátozása - azonban csak részbeni enyhülést hozott, mivel most szinte minden árunak a tengeren kell célba érnie. (Például az iPhone-oknak, melyeket hagyományosan repülővel szállítanak, azonban most ezeket az eszközöket is konténerbe csomagolva, hajóval juttatják el a célországokba.)
A járványnak köszönhető munkaerőhiány, a vírusveszély miatt megnehezülő műszakváltások miatt a kikötőkben a ki- és berakodás nagyon lelassult, így a konténerek nincsenek folyton mozgásban. Az üres konténerek átlagosan 45 napot töltenek a raktárakban, kikötőkben, de van, ahol ez eléri a 60 napot is.
Becslések szerint körülbelül 180 millió konténer van világszerte, csak sosem a jó helyen.
Iparági megfigyelők szerint a kétségbeesett cégek hetekig várnak a konténerekre, és már felárat is fizetnek a megszerzésükért, ami a szállítási költségek megugrását eredményezi. A tavaly márciusi alacsony árakhoz képest
a Kínából Európába és az USA-ba irányuló fuvardíjak 300 százalékkal emelkedtek.
Egy átlagos, 1200 dolláros napi díjú konténer jelenleg 6.000 dollár körül mozog. De Vietnámból például indult már 10.550 dolláros konténer is.
Tehát nem csupán Kínában hiánycikk az üres konténer, hanem gyakorlatilag az egész világon.
Az ázsiai hiány Európában és az USA-ban is hiányhoz vezetett, mivel a kínaiak olyan agresszíven próbálják visszaszerezni a szállítási eszközöket, hogy azok a legtöbb esetben üresen mennek vissza a Távol-Keletre. Így is minden egyes Kínába érkező konténerre három induló konténer jut.
A nehéz helyzetbe került vállalatok különbözően reagálnak a helyzetre. Az Ikea például közösségi oldalán globális szállítmányozási válságnak nevezte a jelenséget. Felmérésük szerint 8500 termékükből 850-et, azaz minden tizediket érinti a csúszás, ami befolyásolja a cég globális működését, ellátási problémákat okozva. Gyakran előfordul, hogy a vásárlóknak egy fiók előlapra vagy polcra heteket kell várniuk, de van olyan elem, ami három hónapja nem kapható Európában.
Az egyik legnagyobb kínai technológiai óriás, az Alibaba logisztikai ága a Cainiao, konténerfoglalási szolgáltatást indított légi és tengeri árufuvarozáshoz a globális hiányra reagálva. A szolgáltatás több mint 200 kikötőt fog lefedni 50 országban. A szolgáltatás 30-40 százalékkal csökkenti majd a szállítási díjakat.
A probléma nagyon sokrétű és elemzők szerint körülbelül 3-6 hónap, amíg bármilyen megoldás is eszközölhető a lassú gyártás és a kereskedelmi egyenetlenségek miatt.