A legnagyobb súlyú járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nőtt, ugyanakkor a feldolgozóipari alágak többségében, köztük az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában is csökkent a termelés volumene.
Az év első tizenegy hónapjában 7,0 százalékkal kisebb volt a termelés, mint 2019 azonos időszakában.
Mióta szeptemberben utolérte a 2019-es teljesítményét az ipar, a nyers adatok szerint novemberben érte el a legnagyobb éves növekedést az előző két hónap 2,2, illetve 0,6 százalékos növekedése után
- írja a KSH.
A járműgyártás termelése már augusztusban is 6,4 százalékkal túlszárnyalta az egy évvel korábbit, majd szeptemberben és októberben stabilan, 7,8, illetve 7,6 százalékkal növelte teljesítményét.
A számítástechnikai elektronikai és optikai termékek gyártása csak áprilisban és májusban sínylette meg a járvány hatásait és novemberben már hatodik hónapja nőtt a termelés, amely októberben 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszeripar termelése négy hónap növekedés után novemberben másodszor maradt el az előző évitől.
A következő hónapokban folytatódhat az ipar stabilizálódása, az utolsó negyedévben már éves szinten is növekedést mutathat, részben az egy évvel ezelőtti gyengébb bázis, valamint naptárhatás miatt is.
Így a negyedik negyedéves GDP-hez már pozitívan, akár 1 százalékponttal járulhat hozzá, számottevően mérsékelve az újabb korlátozások miatti visszaesést
- írja kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Egyes európai országokban a második/harmadik járványhullám ellen bevezetett újabb korlátozásokból származó „kényszermegtakarításokat" a lakosság árucikkek vásárlására költi, ami kedvező az ipar kilátásainak, amint az az egyes szektorok bizalmi indexeiben is tükröződik.
Az autóipari keresletet elsősorban a távol-keleti piacok, azon belül is a kínai piac húzza érdemben.
A kereslet élénkülése a következő időszakban fokozatos lehet a magasabb munkanélküliség, bércsökkentések és a fogyasztók óvatossága miatt, amire kockázatot jelentenek az újabb korlátozó intézkedések.
Ugyanakkor már látszik az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is, így a következő hónapokban további fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat"
- írja az elemző.
Tavaly összességében 5,5-6 százalék körül csökkenhetett az ipari termelés, idén bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt azonban érdemi, akár 14-16 százalékos növekedés is várható, idén áprilisában az idei alacsony bázis miatt a növekedés bőven meghaladhatja a 60 százalékot is. Ennek megfelelően idén az ipari termelés markánsan, akár 3 százalékpontnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.