Úszó iskolával, óriási gáttal védekezik a 24 milliós tengerparti város

4, Lagos (Nigéria) nem sokkal maradt le a dobogóról 120 milliárd dolláros összvagyonnal.

Afrika legnépesebb városa, Lagos egyben az egyik legkiszolgáltatottabb is, mivel a tengerszint-emelkedés és az árvíz folyamatos veszélyt jelentenek az ott élők számára. Ahhoz, hogy a felszínen maradhasson, az építészettől a közlekedésen át változásokra lesz szükség.

A nigériai Lagos zsúfolt utcáin való eligazodás a legkedvezőbb időkben is kihívást jelent, nemhogy esős évszakokban, amikor a város szinte járhatatlanná válik. A jelenleg 24 millió embernek otthont adó település Nigéria gazdasági erőműve, folyamatosan növekvő népességgel, hiszen számos ember ott képzeli el jövőjét, új lehetőségeket keresve.

Mindezek következtében a népesség gyors növekedése nagy nyomást gyakorol az infrastruktúrára és a környezetre.

Az Origo korábban megírta, hogy 2100-ra Nigéria lehet a Föld második legnépesebb országa, így fontos, hogy annak jelenleg is fuldoklóan népes városa a lehetséges problémákra a megoldásokat minél hamarabb megtalálja.

Lagos népessége intenzíven növekszik Forrás: bbc.com

Lagosban az éghajlatváltozás hatására az esős időszakok száma lecsökkenhet, viszont intenzitásuk megnőhet, ezzel együtt az árvízveszély esélye is nagyobb lesz.

Másik veszélyforrás a globális felmelegedés által előidézett tengerszint-emelkedés.

Az Egyesült Királyság Nemzeti Óceanográfiai Központjának (NOC) kutatása alapján ha a globális felmelegedés meghaladja a 2 Celsius fokot, akkor 2100-ra akár 90 centiméteres tengerszint-emelkedéssel kell számolnia a városnak. A legfontosabb kérdés: hogyan fog alkalmazkodni Afrika legnépesebb városa az árvizekhez, a zsúfolt utcákhoz és az emelkedő vízszinthez?

Úszó építészet

Lagos Makoko nevű körzetének koránt sem jelentenek újdonságot az árvizek és a tengerszint emelkedésével járó nehézségek, mivel nagy része nem a szárazföldön, hanem a víz felett, gólyalábakon található. Az "Afrika Velencéje" néven ismert nyomornegyed környékén kenuval közlekednek, és a legtöbb lakónak nincs hozzáférése elektromossághoz, és az alapvető higiéniai szükségletekkel összefüggő szolgáltatásokhoz, mint a tiszta víz és a szennyvízelvezetés.

Ezért olyan újításokkal álltak elő, mint az úszó iskola, amelyet újrahasznosított üres műanyaghordók tartanak a víz felszínén.

Lagos innovációs építménye: az úszó iskola Forrás: AFP/2014 Anadolu Agency/Mohammed Elshamy

Az építmény piramis formája lehetővé teszi az esővíz ideális elvezetését, valamint az építmény súlypontja is viszonylag alacsonyan van, tehát nehezebben borul fel. Annak ellenére, hogy a prototípus 2016-ban egy viharban tartós károkat szenvedett, Kunlé Adeyemi, egy nigériai építész, a jövőben ehhez hasonló építményeket használna a part menti városokban.

Vízi forgalom

Lagos vízi közlekedése sokkal hatékonyabb, mint a szárazföldi. Oluwadamilola Emmanuel, a lagosi Vízügyi Hatóság főigazgatója szerint a város vízi közlekedése sokat fejlődött a lefedettség szempontjából. Hozzátette, hogy jelenleg több mint 42 kompútvonal van a vízi utakon, 30 kereskedelmi mólóval és terminállal három körzeten keresztül.

A szárazföldi közlekedés zsúfoltságának és folyamatos problémáinak enyhítése érdekében több vízi vállalkozás jelent meg a városban.

2019-ben az Uber létrehozta az Uber Boat szolgáltatását, amivel egy megfizethető és könnyű megoldást biztosít az ingázóknak. Az ötlet népszerűsége miatt a kéthetes próbaidőszakban az utazóknak előre kellett helyet foglalniuk egy alkalmazás segítségével, mivel a hajók hamar megteltek. A kijelölt vízi útvonalakon a közlekedési eszközök legfeljebb négy utat tettek meg naponta. Jelenleg még kérdéses, hogy az Uber-hajó valódi megoldást jelent-e a város közlekedési problémáira, de kezdeti sikerei megkérdőjelezhetetlenek.

Illusztráció Forrás: AFP/Florian Plaucheur

A lagosi forgalmi problémákra az egyik megoldás tehát a vízi közlekedés lehetne, viszont fontos megvizsgálni, hogy ez a közlekedési forma mennyire fenntartható és mennyivel előnyösebb, mint a szárazföldi. Ennek megítéléséhez azonban egyelőre csak kevés adat áll rendelkezésre.

Az Egyesült Királyság egyik minisztériuma által közreadott becslés szerint

a személyszállító komp kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint egy busz vagy egy taxi.

Ugyanakkor, annak ellenére, hogy az egész városban rengeteg móló található, a vízi közlekedést használók száma még jóval elenyészőbb, mint a szárazföldié. A koronavírus-járvány miatt egyelőre csökkent az utazáshoz igénybe vehető kompok száma, bár a korlátozások miatt a tömegközlekedési eszközöket használatba vevő utasok száma is jelentősen mérséklődött.

Part menti védelem

Az emelkedő vízszint és az árvizek ellen az egyik fontos védelmi megoldás a városban a „Lagos Nagy Fala" (Great Wall of Lagos),

amely egy 100 ezer betontömbből álló hullámtörő, amelynek mindegyik eleme 5 tonna súlyú.

A 18 méter magas és a befejezése után 8,4 kilométer hosszú fal célja, hogy a partszakaszon védelmet nyújtson a viharok, valamint a nagy hullámok ellen.

Illusztráció Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

Az árvíz előrejelzése

Az árvizek ellen viszont nemcsak ez a fejlesztés biztosíthat védelmet, hanem az előrejelzések is segíthetnek a veszélyes helyzetek elkerülésében. A nigériai szövetségi hatóságok olyan applikációt (Flood Mobil App) fejlesztettek ki, amely a Nigériai Hidrológiai Ügynökség (NIHSA) által összegyűjtött adatok felhasználásával valós idejű áradási előrejelzést nyújt egy adott helyszínre.

A nigériai mezőgazdasági minisztérium is egy hasonló alkalmazással állt elő, WetIn App névvel.

Az applikáció képes négy nappal előre értesíteni a felhasználókat a közelgő természeti eseményekről. Ezt megelőzően a hatóságoknak, hogy eljuttassák a hírt a lakóknak a közeli áradásról, olyan médiumokra kellett támaszkodniuk, mint a magazinok, rádió és televízió.

Illusztráció Forrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

Tovább az NIHSA bízik abban, hogy az új Flood Mobile applikáció Nigérián belül mindenhol segít majd az embereknek figyelemmel kísérni azokat az eseményeket, amelyek veszélyhelyzeteket okozhatnak, mint például az árvizek.

Fontos kiemelni, hogy az országban, és így Lagosban is, továbbra is alacsony az okoseszközök felhasználóinak száma, és közülük is inkább a fiatalokra jellemző a termékek birtoklása, míg a vidéken élőkre kevésbé.

A tengerszint emelkedése ebben az évszázadban milliókat szorítana ki Lagosból és a Makokóhoz hasonló alacsonyan fekvő körzetekről, hogy ha a fentebb említett innovációk és változások nem hoznak sikert. Viszont mivel Afrika legnépesebb városa megtanult a vízen élni, és a különböző fejlesztések révén egyre pontosabban tudják az ott élők, mikor várható áradás, így képes lehet megvédeni magát az árvizekkel és a tengerszint emelkedésével szemben a jövőben is.