A Wall Street is elkezdett felkészülni arra, hogy a közeljövőben a jegybankok sorra bocsáthatnak ki saját digitális fizetőeszközöket. Ez pedig alapjaiban alakíthatja át a ma ismert pénzügyi rendszert. Nem kizárt tehát, hogy néhány éven belül az amerikai központi bank is előáll a digitális dollárral – írja a CNBC.
A világgazdaságban ma az egyik legizgalmasabb trend a jegybankok digitális, saját szuverén valutáinak ötlete. A projektek közül jelenleg Kína áll az élen, ahol már hosszú hónapok óta élesben tesztelik a digitális jüant, és Peking terve az, hogy a 2022-es téli olimpiára már teljes üzemmódban használható legyen a valuta.
A jegybankok által kibocsátott digitális pénz formailag hasonlít például a kriptovalutákra, azonban van egy hatalmas, lényegi különbség.
Míg a kriptovaluták (például a bitcoin) mögött nem áll egy intézmény, csupán egy technológiai ökoszisztéma (amely lényegében önműködő), addig a nemzetállamok saját digitális valutái elvileg ugyanúgy működnének, mint a hagyományos fizetőeszközök, viszont kizárólag digitális megjelenési formájuk lenne.
Ami itt fontos, hogy értelemszerűen ezeket a pénzeket ugyanúgy széles körben elfogadnák - például a kereskedelemben - mint a hagyományos valutákat, valamint a jegybankok ott állnának mögöttük szabályozó hatóságként.
Tekintve pedig, hogy a világ jegybankjainak döntő többsége vizsgálja jelenleg a digitális fizetőeszköz bevezetését, igencsak logikus, hogy a befektetők is készülnek az új trendre – mondta Chetan Ahya, a Morgan Stanley vezető közgazdásza.
A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) 2020-as felmérése szerint
a világ központi bankjainak mintegy 60 százaléka legalább a koncepció vizsgálatát elkezdte,
14 százalék pedig már belefogott a kezdeti projektek fejlesztésére.
Noha a lelkesedés hatalmas a digitális pénzek körül, legalább ennyi bizonytalanság és nyitott kérdés van a koncepcióval kapcsolatban.
Az előnyök között kiemelkedik a sebesség. A pénzügyi transzferek ugyanis sokkal gyorsabbak lennének, ha pusztán digitális pénztárcákból kellene fizetni, lényegében megkerülve a hagyományos készpénzt. A legnagyobb előnyöket valószínűleg a fejlődő gazdaságok lakosai élveznék, akik tipikusan kisebb összegű átutalásokat intéznek – gyakran magas költségek mellett.
A vesztesek viszont a klasszikus pénzügyi intézmények, illetve a pénzügyi technológiai cégek lehetnek.
Ha ugyanis a lakosság jegybanki számlákon tarthatná a digitális pénzét, akkor sokkal kisebb igény lenne klasszikus bankbetétekre.
Nem véletlen tehát, hogy a teljes globális pénzügyi szektor árgus szemekkel figyeli a fejleményeket, hiszen világos, hogy alapjaiban alakulhatnak át a korábbi szerepek a rendszerben.
Bár az elemzők szerint a jegybanki digitális fizetőeszközök végül az egész világgazdaság számára előnyt jelenthetnek, és elvileg nem kellene országok közötti versenyben gondolkodni, a jelenlegi dinamikák alapján mégis úgy tűnik, egyfajta versenyfutás kezd kialakulni.
Azzal, hogy Kína rohamléptékben kezdte el a saját fejlesztését, és tavaly már élesben tesztelte a digitális jüant, igen komoly előnyre tett szert a vezető valuták körében.
Olyannyira, hogy a Bank of America elemzői szerint Peking ezzel akár alá is áshatja a dollár szerepét a világ vezető fizetőeszközeként.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve egyébként a Massachusetts Institute of Technology (MIT) bevonásával vizsgálja a digitális dollár lehetőségeit, de a Fednek egyelőre nincs semmilyen konkrét időterve a projektre vonatkozóan. Az amerikai központi bank elnöke, Jerome Powell egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy a dolgoznak a kérdésen, azonban egyelőre még semmilyen döntést nem hoztak meg, mivel elsősorban azt kell felmérniük, hogy a digitális dollár valóban szolgálja-e az amerikai nép érdekeit. Powell hozzátette, mindenképpen kongresszusi felhatalmazásra volna szükség a digitális dollár bevezetéséhez.
Az óceán másik oldalán az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of England is vizsgálja a digitális valuta bevezetését, ám ezek egyszerűen „csatornák" volnának a bankok számára, amelyek közvetítőkként működnének a digitális devizaszámlák között.
Nagy-Britanniában például a „britcoin" a font értékéhez lenne kötve, meggátolva ezzel a devizakereskedelemben rejlő profitszerzés lehetőségét az eszközzel.
A várakozások szerint a digitális pénz nagy előnye az volna, hogy jelentősen csökkenthetné a tranzakciós költségeket a nemzetközi vállalatok számára
– mondta Jeremy Thomson-Cook, az Equals Money nevű nemzetközi fizetésekkel foglalkozó cég vezető közgazdásza.
Bár jelenleg úgy tűnik, a digitális fizetőeszközök szerves részei lesznek a jövő pénzügyi rendszerének, komoly fejtörést okozhatnak a szabályozóknak az egyelőre még nem látható következmények.
Az elemzői vélemények alapján ugyanis előfordulhat, hogy
bár a jegybankok nem akarják felforgatni a fennálló pénzügyi rendszert, mégis megteszik, ha sorra bevezetik a saját digitális valutáikat.
A bankrendszernek és a pénzügyi cégeknek tehát legalább annyira kell majd figyelniük, mint a befektetőknek. Végül pedig természetesen az is nagy kérdés lesz, az országok lakosságai hogy fogadják majd az új megoldásokat.