A járvány ellenére javultak a magyar gazdaság külső egyensúlyi mutatói 2020-ban

A járvány negatív hatásai ellenére javultak a magyar gazdaság külső egyensúlyi mutatói tavaly - mondta Koroknai Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a jegybank legfrissebb Fizetési mérleg jelentését ismertetve online sajtótájékoztatón kedden.

A főosztályvezető kifejtette: a folyó fizetési mérleg egyenlege év végére többletbe fordult, miközben a külső finanszírozási képesség a GDP 2,1 százalékára emelkedett.

A gazdaság nettó külső adósságrátája historikusan alacsonyan, a GDP 8 százaléka körül stabilizálódott,

ez megfelelt a 2019 év végi szintnek, és a régiós átlagnak. A bruttó külső államadósság átmenetileg enyhén nőtt, a GDP 58 százalékára. Ebben az állami devizakötvény kibocsátás, a külföldiek forint-állampapírjainak emelkedése és a vállalatok külföldi tartozásának növekedése egyaránt szerepet játszott - értékelte.

Magyarország külső finanszírozási képessége 2020-ban is meghaladta a régiós átlagot

- mutatott rá.

Az ország bruttó forrásigénye alacsony maradt, a 2019-es 17 milliárd euró körül alakult tavaly, ez továbbra is kedvező, mivel a 2008-as pénzügyi válság éveiben évi 35-40 milliárd euró volt - fűzte hozzá.
Az ország külső sérülékenysége szempontjából kiemelt jelentőségű rövid külső adósság 2020 végén 21,5 milliárd eurót tett ki, míg a devizatartalék megközelítette a 34 milliárd eurót így 2020 végén a devizatartalék jelentősen - több mint 12 milliárd euróval - meghaladta a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.

Koroknai Péter, MNB főosztályvezető Forrás: YouTube/ Közéleti Gazdasági Krónika Videómagazin

Koroknai Péter rámutatott: a külkereskedelmi folyamatokat kettős hatás alakította.

Az év elején a járvány miatt visszaeső turizmus, az exportkereslet zuhanása és az ellátási nehézségek miatt átmenetileg visszaeső exportdinamika, illetve az egészségügyi beszerzések importigénye a külkereskedelmi egyenleg romlását eredményezte.

A járvány második hulláma miatt az év második felében is csökkent a szolgáltatásegyenleg többlete, viszont ezt több mint ellensúlyozta a csökkenő belföldi felhasználás, az élénkülő ipari termelés és a javuló cserearány nettó exportot növelő hatása. Így

a külkereskedelem az év végén már pozitívan járult hozzá a folyó fizetési mérleghez.

A szakember kitért arra: a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) 2020-ban megközelítették a 2,4 milliárd eurót, ami enyhén alacsonyabb mint 2019-ben, de továbbra is érdemi beáramlásnak tekinthető. Míg a nettó FDI beáramlás nulla körül alakult, a hazai cégek kifektetésének hatására.

Az államháztartás hiánya jelentősen emelkedett tavaly, megtört a korábbi években jellemző mérséklődő trendje - mondta.

Ezen belül ugyanakkor

folytatódott a külföldi befektetők kezében lévő államadósság arányának mérséklődése, és 2021-től az adósságráta is újra csökkenő pályára állhat.

Utóbbi folyamatban jelentős szerepet játszott a lakosság továbbra is erős állampapír kereslete, amely a válság során is stabil forrást biztosított az államháztartás számára, és mérsékelte annak sérülékenységét - mutatott rá.

A magánszektor megtakarítása jelentősen emelkedett.

A visszafogott fogyasztás, a járványügyi korlátozásokkal együtt járó kényszermegtakarítás és az óvatossági motívumok erősödése továbbra is magasan tartja a lakosság pénzügyi megtakarítását, miközben a vállalatok finanszírozási képessége is emelkedett - ismertette Koroknai Péter.

Az MNB negyedévente, a fizetésimérleg-statisztika közlését követően publikálja a Fizetési mérleg jelentést,

ami átfogóan elemzi a külső egyensúlyi folyamatokat, a makrogazdasági egyensúlytalanságokat több mutatón keresztül vizsgálja, valamint azonosítja az ország sérülékenysége szempontjából kritikus folyamatokat.

A külső egyensúly alakulása a pénzügyi stabilitás szempontjából kiemelt jelentőségű, mivel a fizetési mérleg folyamatai alapján következtetni lehet a gazdasági növekedés fenntarthatóságára, illetve az ezzel kapcsolatos kockázatokra.