Miközben 2020-ban a világgazdaság a második világháború óta nem tapasztalt gazdasági visszaeséssel nézett szembe a koronavírus-járvány miatt, a milliárdosok minden számítás szerint még gazdagabbak lettek.
Most viszont úgy tűnik, a szupergazdagok elkezdtek egyre óvatosabbak lenni, és ezt már a Reuters által megkérdezett vagyonkezelő cégek is érzik.
A gazdagok tavalyi vagyongyarapodása mögött jelentős részben a részvénypiac 2020-as teljesítménye áll.
Tavasszal ugyanis összeomlottak a tőzsdék, azonban júliusra az árfolyamok már életre keltek, és sok alapkezelő azt láthatta, hogy a hozamok visszatértek a járvány előtti magasságokba.
Következésképpen, a milliárdosok részvénykitettségei jól teljesítettek, vagyis a pénzügyi piacok megágyaztak a vagyonok növekedésének.
Az elemzői és vagyonkezelői véleményekből azonban látszik, hogy a milliárdosok is tisztában vannak azzal, hogy a globális vagyoni egyenlőtlenségek egyre nagyobb társadalmi feszültségeket idéznek elő. A szupergazdagok pedig alapvetően három módon reagálnak a folyamatra:
A Forbes egyébként úgy számolt, hogy az ismert milliárdosok összvagyona 20 százalékkal emelkedett 2020-ban, december közepéig.
Idén március elejére pedig az amerikai milliárdosok vagyona 1300 milliárd dollárral bővült a járvány kirobbanása óta – ez közel 50 százalékos növekedést jelentett. Ezzel az amerikai szupergazdagok összvagyona elérte a 4200 milliárd dollárt. Összevetésképpen, ez a teljes 2020-as amerikai gazdasági kibocsátás durván ötödének felel meg, és kétszer annyi, mint a 330 milliós amerikai lakosság szegényebb 50 százalékának a teljes vagyona.
Tekintve, hogy a milliárdosok nagyjából kétharmadának vagyona növekedett 2020-ban, a Reuters által megkérdezett vagyonkezelők egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a gazdag ügyfeleik is érzik, hogy az egyes államok adóhatóságai igyekeznek kicsit szorosabban fogni a nagy vagyonokat.
A jótékonyság és a családi alapokba irányuló vagyonáthelyezés mellett az országok közötti mozgás is megnőtt a milliárdosok körében.
A londoni Henley & Partners tanácsadócég például jelezte,
a „költözést" tervező amerikai állampolgároktól érkező megkeresések száma 206 százalékkal nőtt 2020-ban a megelőző évhez képest
– de a Brazíliából érkező érdeklődők száma is 156 százalékkal bővült.
Érdekes azonban, hogy itt nem pusztán arról van szó, hogy a szupergazdagok különböző egzotikus adóparadicsomokba szeretnének költözi. A Credit Suisse elemzője hangsúlyozta, egyre több vagyonos magánszemély véli úgy, hogy a nemzetközi adószabályok és átláthatósági igények szigorodni fognak, és nem érdemes szembemenni ezzel a trenddel.
Vagyis sok milliárdos most már inkább olyan országokat választana, mint Svájc, Luxemburg vagy Szingapúr - ezek az államok ugyanis még mindig igen kedvező adórendszerekkel működnek, viszont átláthatók és nemzetközileg elismertek, illetve tiszteltek.
Ezzel együtt az is látszik, hogy például az Egyesült Államokon belül is van mozgás az egyes államok között. A NEPC's Private Wealth Group tanácsadócég igazgatója, Kristi Hanson kiemelte, az elmúlt hónapokban egyre népszerűbbek lettek az amerikai vagyonosok körében olyan, kedvező régiós adórendszerrel működő államok, mint Texas, Florida vagy Washington.
Mindeközben jól látszik, hogy a milliárdosok, főként a fiatalabbak, egyre nagyobb lendülettel jótékonykodnak. A UBS amerikai üzletágának családi tanácsadással foglalkozó elnöke, Judy Spalthoff például kiemelte,
részben a járványnak tudható be, hogy a vagyonosok egyre nagyobb figyelmet szentelnek a társadalmi kérdéseknek.
Hozzátette, az ügyfelekkel való kommunikációban érezhető eltolódás tapasztalható, és főleg a fiatalabb nemzedék felől érződik sokkal nagyobb tudatosság a társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatban.