Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett olyan fémek árfolyama, mint a réz, a nikkel, a kobalt vagy a lítium. Ez elsőre nem rossz hír, tekintve, hogy ezek olyan ipari fémek, melyek drágulása a világgazdasági aktivitás felívelésére utal – ráadásul az áremelkedés nyilván jó hír a bányacégeknek.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése azonban arra figyelmeztet, hogy
egy pont után ezeknek a fémeknek a drágulása akár hátráltatja is a világgazdaságot a zöld energiára történő átállásban
– írja a Mining.com.
A szervezet szerint ugyanis a párizsi klímaegyezményben lefektetett célok azt eredményezhetik, hogy a globális fémkereslet 2040-re megnégyszereződhet, ahogy ezek a nyersanyagok kritikusan fontos szerepet töltenek be a zöld energiával összefüggő infrastruktúra kiépítésében. Ha azonban nem nő meg jelentősen a bányászati kapacitás, akkor a zöld energiával összefüggő technológiák (például az elektromos autók akkumulátorai) költségei drasztikusan megemelkedhetnek.
Az adatok szerint egyre jelentősebb szakadék van a globális klímapolitikai ambíciók és a szükséges nyersanyagkínálat között, amely ahhoz kellene, hogy ezek az ambíciók valósággá váljanak – mondta Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
A probléma az, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák általában sokkal nagyobb nyersanyagigénnyel bírnak, mint a szennyezőbb megoldások.
Egy elektromos autó például hatszor akkora fémigénnyel bír, mint egy belsőégésű motorral működő átlagos modell.
Az elmúlt évben pedig ezek a kritikusan fontos fémek igen lendületesen drágultak, különböző okokból. A réz piacán egy spekulatív vásárlási hullám alakult ki, miközben a jelentős kínai keresletet egyre kevésbé tudta kielégíteni a globális kínálat – részben a koronavírus-járvány miatti fennakadások következtében.
A réz tonnánkénti árfolyama például nemrég átlépte a 10.000 dolláros szintet, amire 2011 óta nem volt példa, a lítium ára pedig már több mint 100 százalékot drágult ebben az évben a kínai piacon.
Ráadásul az IEA előrejelzése szerint ezek a fémek még tovább drágulnak majd a következő időszakban.
Mindeközben a piac másik oldalán az elektromos autók iránti kereslet is szárnyal. Tavaly például 41 százalékkal bővült az elektromos járművek eladása – globálisan elérve a nagyjából hárommillió darabot.
A kínálati oldal tartós stabilitására pedig az is kockázatot jelent, hogy gyakran túlzottan egy-egy országra koncentrálódik egy adott fém kitermelése vagy feldolgozása – emelte ki az IEA. A Kongói Demokratikus Köztársaság például a világ teljes kobaltkitermelésének 70 százalékáért felel, míg a ritkaföldfémek esetében Kína adja a kínálat 60 százalékát.
A feldolgozás esetében még koncentráltabb a helyzet. Kína végzi például a ritkaföldfémek feldolgozásának 80 százalékát, de a lítium esetében 60, a réz esetében pedig 40 százalékos Kína globális szerepe.
A következőkben tehát a világgazdaságnak sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnie a fémiparnak, ha el kívánja hárítani a globális zöld átállásban rejlő kockázatokat.
