A világgazdaság a következő évtizedekben csak még erősebben függ majd a fosszilis tüzelőanyagoktól – írja a CNBC elemzése szakértői vélemények alapján. Így pedig várhatóan igen nehéz feladat lesz a globális energiapiaci átállás, illetve a klímaváltozás érdemi korlátozása.
A kutatások szerint a jelenlegi nemzetközi klímacélok eléréséhez
arra volna szükség, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás 45 százalékkal csökkenjen 2030-ra – a 2010-es szinthez képest –, mielőtt a világgazdaság elérné 2050-re a karbonsemlegességet.
A Center for International Environmental Law nevű nonprofit szervezet vezetője szerint a probléma az, hogy a világgazdaság túl lassan halad a fosszilis tüzelőanyagok leépítésével. Caroll Muffett szerint nem a technológia, hanem sok esetben a kellő szándék hiánya jelenti a legnagyobb gondot.
A szakember kiemelte, számos olyan kormány és vállalat van, amely - például - úgy kívánja elérni a károsanyag-kibocsátás csökkentését, hogy ehhez még évtizedeken át használna fosszilis tüzelőanyagokat. Közben pedig sokan olyan, egyelőre nem (vagy nem kellően) működőképes technológiákra kívánnak támaszkodni, mint a szén-dioxid kivonása a légkörből – tette hozzá Muffett.
A helyzet súlyát jól érzékelteti, hogy az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) számításai szerint
a fosszilis tüzelőanyagokhoz köthető iparágak meghatározók a globális felmelegedésben, és 2018-ban ezek a szektorok adták a teljes szén-dioxid-kibocsátás 89 százalékát.
Közben az amerikai Energy Information Administration (IEA) még 2019-ben azzal számolt, hogy 2018 és 2050 között az energiatermeléssel összefüggő szén-dioxid-kibocsátás 0,6 százalékkal növekedhet, úgy, hogy Kína lehet az időszakban a legnagyobb globális kibocsátó.
Kína mellett egyébként az Egyesült Államok és India számít még kimagaslóan jelentős kibocsátónak.
A fentieket figyelembe véve tehát nem meglepő, hogy számos elemző szerint még mindig igen komoly akadályok tornyosulnak egy valódi globális zöld fordulat előtt.