Barényi Béla az egykori Osztrák-Magyar Monarchiában született 1907-ben, a Bécs melletti Hirtenbergben a magyar katonatiszt, a pozsonyi katonai akadémia tanára, Barényi Jenő fiaként, aki egy dúsgazdag osztrák gyáros lányát, Maria Kellert vette el feleségül.
Az I. világháború előtt a Keller család a Monarchia leggazdagabbjai közé tartozott. 1917-ben azonban Barényi édesapja elesett a fronton, az 1918-at követő években pedig a família elszegényedett.
Barényi élete során mindvégig azt vallotta, hogy habár az édesanyja osztrák, ő azonban teljes szívével magyarnak érzi magát.
Kezdettől fogva különös vonzalmat táplált az autók és a technika iránt, így amikor 19 évesen elvégezte a bécsi műszaki főiskolát, egy osztrák autógyárnál helyezkedett el mérnökként.
Autója akkoriban leginkább a kiváltságosoknak, a gazdag embereknek volt, ő viszont egy olyan "népautóban" gondolkodott, amely széles néprétegek számára elérhető.
1929-ben közzétette az általa megálmodott gépkocsi terveit, aztán jókora meglepetés érte, amikor 1936-ban Ferdinand Porsche – akit Adolf Hitler kért fel egy olcsó népautó megtervezésére – előállt azzal az autóval, amely látványában és műszaki megoldásaiban is a Barényi által papírra vetett terveket másolta.
A II. világháború után hódító útjára induló Volkswagen Bogár miatt Barényi beperelte a Porschét. Nem pénzre vágyott, csupán az igazát szerette volna bebizonyítani, így
bár több millió eladott autó után kaphatta volna meg a jogos részesedését, csupán egy nyugatnémet márka megítélését kérte a bíróságtól.
A pereskedés végén a taláros testület kimondta, hogy a népszerű autó alkotói valójában Barényi terveit másolták le. Ezt nem is volt nehéz megállapítani, hiszen
a Bogár karosszériája, a motorja és a váltója is az alapján készült, amit Barényi öt évvel Porsche tervei előtt kitalált.
Sőt, még a legendássá vált Porschék látványa is Barényitől ered, de ebben az esetben végül nem perelt.
Barényi a Genfi Autószalonon 1963 márciusában:
1939-től a Mercedesnél dolgozott, és végül itt teljesedett ki a pályafutása. Hosszú évtizedekig szabad kezet kapott - 1972-ig ő irányította a gyár biztonságtechnikai részlegét –, és ez idő alatt megteremtette a Mercedes egyik fő vonzerejét, a biztonságot.
Még megbecsülni sem lehet, hány ember köszönhette az életét a magyar fejlesztőnek, hiszen számtalan olyan biztonságtechnikai újítást dolgozott ki, amit aztán más gyárak is átvettek. Olyan irányelveket vezetett be az autóiparba, amelyek ma már magától értetődőnek tűnnek, de akkori jelentőségüket nehéz lenne túlbecsülni.
Kérjük, lapozzon! A következő oldalon bemutatjuk, milyen biztonságtechnikai újítások fűződnek Barényi Béla nevéhez, valamint azt, hogyan emlékezik rá a világ autóipara.