Kiemelte: az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság, és "kötelezővé is teszi" az inflációs veszély.
Megjegyezte: az 5,9 százalékra tervezett jövő évi magyar hiányadat a harmadik legmagasabb lenne az Európai Unióban. Nem szerencsés ilyen rangsorban előre kerülni - tette hozzá.
A jegybankelnök arról beszélt, hogy a jövő évtől megkezdődhet a pénzügyi egyensúly helyreállítása. Ezt megelőzően, még a harmadik negyedévben helyreállíthatók a 2019-es állapotok, elérhető a válság előtti GDP-szint. Matolcsy György szerint a mostani válság ugyanis abban különbözik a 2008-as válságtól, hogy most jóval gyorsabban megy végbe a helyreállás. Bár ebben az országok között vannak eltérések, de 1,5 éves időszakról lehet beszélni, szemben a 2008-as válság után, amikor a talpra állás évekig tartott.
A jegybankelnök előadásában kiemelte: 9311 milliárd forinttal segítették a magyar gazdaságot az elmúlt évben.
Az összetett válságot egy sokrétű eszközrendszerrel kezeltük. Nem volt pénzügyi válság Magyarországon"
- hívta fel a figyelmet a jegybankelnök. Sehol a globális térben nem volt pénzügyi válság, mert a világ kormányai tanultak a 2007-2009-es időszakból.
Matolcsy György a magyar válságkezelést hitelközpontúnak nevezte, miután 2021-ben az uniós országok között az üzleti és a lakossági hitelfelvételben is az élen áll az ország.
A moratóriumról szólva megjegyezte, hogy a védőhálót azok számára kell fenntartani, akiknek valóban szükségük van a segítségre, akiknek a munkahelyük megmaradt vagy újra van munkájuk, azoknak el kell kezdeni törleszteni az adósságukat.
Az MNB az Nhp program folytatásaként zöld otthon programot indít
- jelentette be a jegybank vezetője.
Matolcsy György szerint új reform program indítására, egy harmadik Széll Kálmán tervre lenne szükség annak érdekében, hogy a 2010-es évek után a 2020-as éveket is megnyerje az ország. Arra is kitért: az ország gazdasága azért is állhatott helyre ilyen gyorsan, mert az elmúlt tíz év, azon belül is az első három év reformjai beértek és sikeresek voltak; az 56 nagy reform közül 2013 végére 43-at elindított vagy végre is hajtott az ország.
A 2020-as évek elején egy újabb reformprogramra van szükség - tette hozzá -, hogy megnyerjük a 2020-as évtizedet.
A jegybankelnök kifejtette, hogy a mostani válságban azért is lehetett nemzetközi összehasonlításban is igen sikeres a magyar válságkezelés, mert az MNB használta a 2013 óta elért eredményeket. Most - fejtette ki Matolcsy György - három területen kell megvalósítani az egyensúly helyreállítását. Ezek: a munkaerőpiaci egyensúly teljes foglalkoztatással, a pénzügyi egyensúly a moratórium kivezetésével és az állami pénzügyek egyensúlyának helyreállításával, de a szükséges védőháló fenntartásával, valamint az árstabilitás biztosításával. Matolcsy György emlékeztetett arra, hogy a jegybanknak törvényi kötelessége az infláció megfelelő szinten tartása, és ennek az intézmény eleget is tesz azért, hogy az infláció mértéke a 3 százalék körüli szinte álljon be a válságkezelés és az újraindítást követően. Matolcsy a válság utáni újraindulás velejárójának nevezte az átmenetileg megnőtt inflációt.
Előadása végén a jegybankelnök arról is beszélt, hogy
fel kell gyorsítani a digitalizációt, be kell fogadni a "pénzforradalmat", aminek a jegyében a központi bank is a digitális pénz felé fordul.
Ezen kívül megemlítette még, hogy az élet minden területén fenntarthatóságra van szükség, részt kell venni Ázsia felemelkedésében, a technológiai forradalommal összefüggésben társadalmi átalakításokra van szükség, az okos beruházások arányát pedig drasztikusan növelni kell. Az adat az új olaj - hangsúlyozta és utalt arra is, hogy szerinte adatreformra is szükség lenne.