Már júniusban rekordot döntött a Wall Street a kezdeti nyilvános részvénykibocsátásokkal (IPO).
Az alacsony kamatkörnyezet, és a kifejezetten IPO-kra létrehozott, „üres" vállalatok ugyanis olyan környezetet teremtettek, hogy a cégek rohannak a tőzsdére
– írja a CNBC.
Ezeknek az „üres" cégeknek pedig nagyon fontos szerepük volt már tavaly is az IPO-piacon. Olyan különleges célra létrehozott vállalatokról van szó, melyek egyetlen szerepe az, hogy összeolvadjanak egy másik céggel, megkönnyítve ezzel a tőzsdére lépését.
Az idei év eddigi rekordját olyan cégek hozták össze (mások mellett), mint a Bumble, a Coupang, a ThredUp, a Squarespace vagy a legnagyobb amerikai kritpovaluta-tőzsdének számító Coinbase.
Idén eddig az IPO-k összértéke 171 milliárd dollár volt, amivel már most sikerült meghaladni a 2020-ban beállított, 168 milliárd dolláros rekordot.
Ráadásul a Reuters számításai szerint az idei év egészében összejöhet a 250, vagy akár 300 milliárd dolláros összérték is, amit korábban szinte elképzelhetetlennek tartottak a piacon.
Közben a Newton Advisors tanácsadócég elnöke, Mark Newton jelezte, a jelenlegi helyzet kísértetiesen emlékezteti őt 1999-re, amikor szintén hatalmas roham volt a tőzsdén. Hozzátette, a 90-es években összesen 5100 IPO-t hajtottak végre a Wall Streeten. Összevetésképpen, az elmúlt két évtizedben csupán 2100 cég lépett tőzsdére, de az elmúlt években a szám elkezdett lendületesen emelkedni.
Newton úgy látja, a kisebb vállalatok iránti tőzsdei rajongás, legalábbis a történelmi tapasztalatok alapján, akár kockázatos is lehet.
Az infláció ugyanis továbbra is kockázati tényező, miközben a gazdasági növekedés és a részvénypiac igen gyorsan visszapattant a tavaly márciusi mélyrepülésekhez képest.
Azzal kapcsolatban tehát megoszlanak a vélemények, hogy a mostani piaci lelkesedés mennyire indokolt, és mennyire lesz tartós. Mindazonáltal az jól látszik, hogy a roham jelentős, és a következő hónapokban valószínűleg még láthatunk izgalmas és felkapott üzleti lehetőségeket.