Egyre nagyobb gondot jelent a világban a víz költsége és elérhetősége. Ez pedig már vállalatok egész sorát érinti, számos különböző iparágban – írja a CNBC elemzése.
Eddig a vízhiány csak kirívó esetekben került címlapokra, épp a relatíve alacsony költségek miatt. Mára azonban a vízbőség egyértelműen megszűnt, ráadásul a klímaváltozás kapcsán általában is megsokszorozza a kockázatokat a hiány.
Az elmúlt években már érezhetők voltak a vízhiány hatásai.
Például az USA-ban, a világ vezető gazdaságában, a víz átlagára 60 százalékkal emelkedett 2010 és 2019 között, az ország 30 legnagyobb városában.
Közben a Kaliforniában jegyzett határidős vízjegyzések 300 százalékkal emelkedtek az elmúlt években – vagyis már a befektetési szektor is érzékelte a drágulást.
Június közepén pedig a Barclays kiadott egy jelentést, amelyben azt írták, a vízhiány jelenleg a legnagyobb környezeti kockázati tényező a globális fogyasztói szektorra nézve. Ez ugyanis szinte minden területet érint, az élelmiszeripartól a mezőgazdaságon át a dohányiparig.
Azt, hogy ez egyes nagyvállalatok esetében mennyire lehet súlyos a helyzet, mutatja, hogy
egy elemzés szerint még a Barclays legenyhébb forgatókönyvének teljesülése is 40-50 százalékos hatással járna az olyan óriáscégek pénzügyi eredményeire, mint az Unilever vagy a Colgate.
A brit bank úgy számolt, hogy az esszenciális fogyasztói javak iparágára 200 milliárd dolláros hatást gyakorolhat a globális vízhiány. Ennek oka a víz árának jelentős fluktuációja, illetve az, hogy számos fontos iparág ki van téve az extrém időjárási körülmények hatásainak – például a jelentős szárazságnak, amely sokszor nem is jelezhető előre megfelelően.
A pénzintézet kiemelte, hogy a vállalatok egyértelműen érzik a problémát. A jelentés rámutatott, hogy a cégek dokumentumaiban a vízzel összefüggő megjegyzések száma tavaly 43 százalékkal emelkedett a 2019-es számhoz képest.
Emellett az is aggasztó, hogy még mindig úgy tűnik, a fenntartható befektetésekben érdekelt szereplők sem fordítanak elég figyelmet a vízhiányra.
A jelenlegi trendek alapján elsősorban az energiapiaci átállás és a karbonlábnyom csökkentése a domináns terület a befektetők szemében.
A Barclays kutatói szerint azonban a vízhiány valószínűleg háromszor nagyobb pénzügyi kockázatot jelent, mint a szén-dioxid-kibocsátás. Hozzátették, a víz árának emelkedése csak a közelmúltban kezdte el tükrözni a hiányt. A szárazságok gazdasági átgyűrűző hatásai azonban ennél sokkal súlyosabbak lehetnek.
Az elemzők úgy vélik, várhatóan nem a víz konkrét ára fog jelentősen megemelkedni, hanem a közvetett gazdasági hatások lehetnek igazán kemények a vízhiány miatt. Ezt pedig már a vállalatok is érzik.
Mexikóban a Constellation Brands, Indiában pedig a Coca-Cola kényszerült arra, hogy felhagyjon új létesítmények építésével, miután komoly tüntetések voltak a tervezett üzemek vízfelhasználása miatt.
Vagyis a jövőben egyre égetőbb kérdés lesz nemcsak a szárazság, de a vállalatok vízfelhasználása is, ezekre pedig a szabályozó hatóságoknak is reagálniuk kell. Mindazonáltal egyre égetőbb, hogy a világ sokkal jobban figyeljen a vízhiány következményeire.