"Budapest erősen függ a külföldi turisták érkezésétől, emiatt nagy bajban van: miközben a szálláshelyek hatoda ki sem nyitott erre a nyárra, a telítettségük jelenleg harmincszázalékos, vidéken viszont a szobák hetven százalékát elfoglalták a vendégek. Nagyon komoly kihívás az ügynökségnek és a fővárosi önkormányzatnak is, hogy rávegyük a magyarokat a fővárosi utazásra" – mondta a Magyar Nemzetnek Guller Zoltán az előttünk álló ünnepi hétvége grandiózus programkínálatának hátteréről. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója kiemelte: fontos cél, hogy az elkövetkező időszakban turistákkal teljen meg Budapest. Ez sikerülhet, mivel az eddigi számok alapján jelentős az érdeklődés a meghirdetett állami ünnepségsorozat iránt.
A Szent István-nap fellendíti a vendégforgalmat. Megugrottak az előzetes szobafoglalások augusztus 19-re és 20-ra. Az elmúlt hetekben mintegy negyven százalékkal nőtt ez a mutató, és ígéretes, hogy a foglalások 56 százaléka belföldről érkezett
– mutatott rá Guller Zoltán.
Az a szándék, hogy a magyar emberekkel közösen a valaha volt legnagyobb állami eseménysorozattal ünnepeljük meg az államalapítást. Az ismert állami események, hivatalos rendezvények mellett idén húsz további helyszínen várja színes, szórakoztató, kulturális, zenei és családi programsorozat a látogatókat az ünnepi hétvégén. A fő attrakció Budapest belvárosában a minden idők leglátványosabb Szent István-napi fény- és tűzijátéka lesz, amely megkoronázza az augusztus 19–22. közötti rendezvénynapokat.
Az augusztus 20-i ünneplésen kívül is igen széles körű Budapesten a nagyrendezvények palettája, ide sorolható a nemzetközi eucharisztikus kongresszus, a vadászati világkiállítás, az MTV Europe Music Awards, a Bocuse d'Or európai döntője.
Guller Zoltán szerint a nagyarányú hazai átoltottság eredménye, hogy Magyarország előbb tudott enyhíteni a járványügyi korlátozásokon, mint más európai országok, így a belföldi turizmus a nyár közepére meghaladta a tavalyi szintet. Aki ma Magyarországot választja, teljes szabadságban pihenhet, maszk és védettségi igazolvány nélkül veheti igénybe a szolgáltatások szinte teljes spektrumát.
Ezzel nemcsak Európában, hanem a világban is az elsők között vagyunk
– emelte ki. – Európához képest másfél hónap előnyünk van. Ha Isten is megsegít minket, jövőre elérjük a 2019-es „bezzegév" szintjét. Semmi más dolgunk nincsen, mint turistákkal megtölteni az országot, hogy a szektor területei talpra tudjanak állni – tette hozzá.
Rámutatott: a számok és a trendek egyértelműen mutatják, hogy a turizmus és a vendéglátás újraindult, megkezdődött a regenerálódás. A nyári főszezon rekordokat hozott, július és augusztus már túlszárnyalta a tavalyi forgalmat. Sőt magasabb a szálláshelyek kihasználtsága Magyarországon, mint a környező országokban, ideértve a V4-eket és Ausztriát is.
A belföldi forgalom hetven-nyolcvan százalékát a vidéki vendégek adják, akik nemcsak vágynak arra, hogy utazzanak, hanem utaznak is
– jelezte. Ha minden jól alakul, akkor ebben az évben országos szinten körülbelül harmincmillió vendégéjszakát regisztrál a belföldi piac, ami a 2019-es 41 millióhoz képest kevesebb, de a tavalyi 23 millióhoz képest jóval magasabb szám.
A forgalomnövekedés a vendéglátás területén is tapasztalható, ami az első negyedévben indult meg. Az első három hónapban jellemző árbevétel júniusra már több mint a duplájára nőtt, mostanra pedig majdnem háromszor akkora.
Guller Zoltán a Magyar Nemzetnek adott interjújában mindezek mellett arról is beszámolt, hogy számos fejlesztés zajlik az országban, néhány év múlva rá sem lehet ismerni a vidéki Magyarországra.
"Már most is versenyképes vonzerő vagyunk, amit tovább erősítenek a megújuló nemzeti parkok, kalandparkok, gyógyhelyek, állatkertek, várak, kastélyok, kerékpárutak. Modern, interaktív, az egész családot szórakoztató látogatóközpontok jöttek létre" – vette sorba a fontos elemeket.
Az elmúlt hetekben-hónapokban jártam az országot, számos településen megfordultam, szálláshelyeket, attrakciókat, fejlesztéseket látogattam meg
– mondta, hozzátéve, hogy több száz milliárd forint áramlott az ágazatba, amely soha ennyi pénzt még nem kapott, mint 2010 óta.