A magyar érdekek miatt nemet kell mondani a globális minimumadóra

A participant stands at the OECD headquarters in Paris during the presentation of the Economic Outlook at the 2013 OECD Week on May 29, 2013. AFP PHOTO ERIC PIERMONT (Photo by Eric PIERMONT / AFP)

Magyarország egy morzsányit sem enged pénzügyi szuverenitásából, és mivel a Biden-adó súlyos károkat okozna a hazai gazdaságnak, a vállalkozásoknak és az embereknek, ezért elutasítja azt - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Mediaworks Hírcentrumának nyilatkozva.

A Magyar Nemzet szombati számában megjelent cikk szerint az új közteher lényege, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis

az OECD ernyője alatt nemzetközi szinten egységesítenék a társasági adó kulcsát, megszabva egy minimális mértéket, például 15 százalékot.

Az elképzelés lényegében kiiktatná a befektetésekért folyó nemzetközi adóversenyt azzal, hogy a multinacionális nagyvállalatoknak ezt a mértéket mindenképpen meg kellene fizetniük. Mivel a minimumadó egyik legfőbb szorgalmazója az amerikai elnök, ezért a közterhet többen csak Biden-adónak nevezik.

Tállai András államtitkár rámutatott:

Magyarország szedi jelenleg a legkisebb társasági adót az Európai Unióban,

a kilenc százalékos mérték pedig az elmúlt években érzékelhető előnyt jelentett a nemzetközi befektetésekért folytatott versenyben. Úgy fogalmazott: önként és dalolva ezt az előnyt nem engedjük ki a kezünkből.

A új közteher lényege, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD ernyője alatt nemzetközi szinten egységesítenék a társasági adó kulcsát, megszabva egy minimális mértéket, például 15 százalékot. Forrás: AFP/Eric Piermont

Az államtitkár felidézte, hogy az adópolitika a 2010-es kormányváltás után vett új irányt. Akkor nem a lakosság és a kisebb cégek megadóztatásáról született döntés, hanem arról, hogy különadók formájában átmenetileg nagyobb összeggel járuljanak hozzá a közös terhek viseléséhez a bankok, a távközlési cégek, az energiavállalatok és a kiskereskedelmi áruházláncok - emlékeztetett.

Elmondása szerint

ezek a vállalkozások három év alatt csaknem ötszázmilliárd forintot fizettek be ágazati adók formájában a költségvetésnek.

"De a szabályokat úgy alakítottuk ki, hogy azok nem veszélyeztették a nagyvállalatok működőképességét és profittermelő lehetőségeit sem" - emelte ki az államtitkár.

Egyes adók ügye - fűzte hozzá - utóbb elkerült az Európai Unió Bíróságához, amely Magyarországnak adott igazat. Eszerint ezek a vállalkozások bevételeik, jelentőségük arányában rászoríthatók arra, hogy részt vegyenek a magyar közteherviselésben. Egy idei, szintén a reklámadót érintő, a bizottság által indított bírósági eljárás végén pedig az bizonyosodott be, hogy nem számít állami támogatásnak a sávosan progresszív mértékrendszer az árbevétel alapú adókban.

A kormány Brüsszel kérésére sem hajlandó a hazai vállalkozásokat, a gazdaságot sújtó adóemeléseket megvalósítani, ezt Washington óhajára sem tehetjük meg - szögezte le Tállai András.
Rámutatott arra is, hogy

az adócsökkentés politikája hozta vissza az országot 2010 után a csőd széléről, ahová a baloldal taszította,

és az adócsökkentés politikájával lehetett a mostani járvány után újraindítani a gazdaságot. Mert amikor csökken az adó, akkor nő a gazdaság, nő a foglalkoztatás, és nőnek a bérek is - zárta szavait az államtitkár.