Folytatódhat a világ legnagyobb vízerőmű-rendszerének építése

Aerial view taken on December 16, 2013 in Inga shows Inga 1 (rear) and Inga 2 (front) power plants on the Congo river. The Democratic Republic of Congo and South Africa vowed on October 16, 2015 to step up work on a massive new hydroelectric dam on the Congo River that could provide power to the entire continent. The Inga 3 Basse Chute project near Matadi would divert Congo River waters into a 12-kilometre (7.5-mile) channel and then pass them through a 100-metre-high (330-foot) hydropower dam in the Bundi Valley before releasing the water back into the river. The intake would be above the existing Inga 1 and Inga 2 dams, and the outflow downstream from both. AFP PHOTO/MARC JOURDIER (Photo by MARC JOURDIER / AFP)

Az Inga-gátrendszer, egy évtizedek óta folyamatban lévő projekt a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK), amely ha elkészül, a világ legnagyobb vízerőmű-rendszere lehet. Az építkezések helyszíne a világ egyik legkevésbé fejlett, polgárháborútól, erőszaktól sújtott, korrupt országa. A hatalmas gátrendszer része az egész Afrikát átszelő energiahálózatot létrehozó tervnek, amely a kontinens ipari-gazdasági fejlődését segítené elő. A számos kritika közül az egyik leghangsúlyosabb, hogy a legalább 80 milliárd dolláros megaprojektből a külföldi befektetők gigantikus gazdasági előnyökre tehetnek szert, miközben az országban égetően szükséges fejlesztésekről elterelődik a figyelem, és a kontinens szegény többségének fejlesztési igényei elől veheti el a pénzt. Összeállításunkban bemutatjuk az Inga-gátrendszer építkezését, és az e mögött meghúzódó folyamatokat, valamint a fejlesztések pozitív és negatív hatásait.

A már üzemelő duzzasztógátak

A Kongó-folyó, amely az Amazonas után a világ második legnagyobb vízhozamával rendelkezik, továbbá a kontinens legnagyobb térfogatú és legintenzívebb folyama, tíz országon áramlik keresztül éri el végállomását, az Atlanti-óceánt.

A Kongó az Inga-vízesésnél rejti magában a legnagyobb vízenergia-potenciált.

A folyó jelenleg 40 vízenergia-projektnek ad otthont, amelyek közül kilenc a KDK-ban található, köztük az ország két legnagyobbja is: az Inga I. (354 megawatt) és az Inga II. (1.424 megawatt), bár jelenleg mindkettő jóval a kapacitás alatt termel a nem megfelelő karbantartás és a felújítás finanszírozásának hiánya miatt.

A Nagy Inga vízerőmű-rendszer tervei a számok nyelvén

Az Inga duzzasztógát egy – a mai napig nem teljesen elkészült - komplex energiatermelési rendszer, amelynek részei a már üzemelő Inga I. és Inga II., továbbá a kivitelezés alatt álló Inga III., és Nagy Inga-gát.

Az 1972-ben és 1982-ben épült két vízerőmű biztosítja a térség legnagyobb mennyiségű hálózati villamos energiáját, működési nehézsége ellenére.

A leendő 5 gátból álló Nagy Inga vízerőmű-rendszert 225 kilométerre Kinshasától, és 150 kilométerre a Kongó Atlanti-óceáni torkolatától tervezik felépíteni. A gátkomplexum várhatóan 42.000 megawatt termelőkapacitással rendelkezik majd, 52 darab, egyenként 750 megawatt teljesítményű turbinája lesz,

ami így a vízenergia-termelés szempontjából a világ legnagyobb gátjává teheti azt.

Ez lényegesen több, mint amennyit Kongó saját célra felhasználhat, így az energia nagy részét exportálni fogják.

Légi felvétel a már meglévő Inga duzzasztógátról Forrás: AFP/Marc Jourdier

A 7 szakaszra osztott grandiózus gátkomplexum fejlesztése az Inga III.-mal kezdődik majd, ez utóbbi további 2 szakaszban épülhet fel. A munkálatok több tízezer ember kitelepítésével járhatnak. A gátfal és az Inga III. vízerőmű megépítése mellett a projekt egy olyan távvezeték megépítését is magában foglalná, amely 5.000 kilométer hosszan húzódna Zambián és Namíbián át a dél-afrikai régió többi országába.

A költségeket csak az Inga III. esetében 14 milliárd dollárra, a Nagy Inga komplexum esetében pedig 100-150 milliárd dollárra becsülik.

Ez utóbbi elképesztő összeg, 30-45 ezer milliárd forint, a KDK éves GDP-jének, 2-2,5-szerese.

Az Inga-gátakra vonatkozó tervek még az 50-es évekre nyúlnak vissza, amikor francia, belga, kínai, brazil és néhány afrikai országból érkező befektetők is kifejezték érdeklődésüket.

Az Inga-vízerőművek terve az ország akkori elnökének Mobutu Sese Sekónak volt „fehér elefántja"

vagyis olyan presztízs-beruházása, melynek eredményei nem feltétlenül álltak arányban a beruházás költségeivel. Megépítésük politikai célokat is szolgált, a kinshasai kormány a vízerőműveken keresztül tudta szabályozni az időről időre lázadó Shaba tartomány (más néven Katanga tartomány, napjainkban az ország egyik legfontosabb bányaipari területe) energiaellátását.

Cikkünk a következő oldalon további érdekes részletekkel folytatódik, kérjük, lapozzon!