Folytatódhat a világ legnagyobb vízerőmű-rendszerének építése

Aerial view taken on December 16, 2013 in Inga shows Inga 1 (rear) and Inga 2 (front) power plants on the Congo river. The Democratic Republic of Congo and South Africa vowed on October 16, 2015 to step up work on a massive new hydroelectric dam on the Congo River that could provide power to the entire continent. The Inga 3 Basse Chute project near Matadi would divert Congo River waters into a 12-kilometre (7.5-mile) channel and then pass them through a 100-metre-high (330-foot) hydropower dam in the Bundi Valley before releasing the water back into the river. The intake would be above the existing Inga 1 and Inga 2 dams, and the outflow downstream from both. AFP PHOTO/MARC JOURDIER (Photo by MARC JOURDIER / AFP)

Az Inga-gátrendszer, egy évtizedek óta folyamatban lévő projekt a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK), amely ha elkészül, a világ legnagyobb vízerőmű-rendszere lehet. Az építkezések helyszíne a világ egyik legkevésbé fejlett, polgárháborútól, erőszaktól sújtott, korrupt országa. A hatalmas gátrendszer része az egész Afrikát átszelő energiahálózatot létrehozó tervnek, amely a kontinens ipari-gazdasági fejlődését segítené elő. A számos kritika közül az egyik leghangsúlyosabb, hogy a legalább 80 milliárd dolláros megaprojektből a külföldi befektetők gigantikus gazdasági előnyökre tehetnek szert, miközben az országban égetően szükséges fejlesztésekről elterelődik a figyelem, és a kontinens szegény többségének fejlesztési igényei elől veheti el a pénzt. Összeállításunkban bemutatjuk az Inga-gátrendszer építkezését, és az e mögött meghúzódó folyamatokat, valamint a fejlesztések pozitív és negatív hatásait.

Sok az ellenérv a projekt kapcsán

Nem mindenütt örülnek azonban a gigantikus létesítmény ötletének. A duzzasztóval kombinált gátrendszer megépítésének tervét a kezdetektől ellenző International Rivers nonprofit szervezet több platformon is részletezte kifogásait: „A vízerőmű-projekt fejlesztése számos aggályt vet fel. Először is, az Inga III. által termelt áram elsősorban az ipari felhasználók számára lesz elérhető, a KDK lakosságának 90 százaléka számára semmiféle előnyt nem jelent majd, ők továbbra is érdemben áram nélkül fognak maradni. Az Inga III. által termelt áram nagy része messzire, a dél-afrikai ipari és városi központokba és a nagy KDK-beli bányákba fog eljutni, megkerülve azokat a kongóiakat, akiket nem szolgál ki az ország korlátozott hálózata. A KDK több évtizedes polgárháborút élt át, amelynek során a korrupció beivódott a nemzet társadalmi-gazdasági szövetébe. Sokak szerint az ország bukott államként szerzett hírnevet. Szomorú, hogy ebben a szellemben

az Inga III. a hamis ideálok nagyszabású infrastruktúrájává válik.

Embereket kell majd áttelepíteni, és a Bundi-völgyben mezőgazdasági földterületeket veszítünk el. Úgy tűnik, hogy a projekt fejlesztési modellje nem veszi figyelembe a helyiek elvárásainak való megfelelést. Éppen ellenkezőleg,

a projekt csak növeli az államadósság terheit, és nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy elősegíti a korrupciót,

és lehetővé teszi a hatalmas vállalatok számára Afrika jelentős természeti erőforrásainak olcsó kiaknázását és exportálását. Világszerte végzett nagy mennyiségű kutatás mutatta ki, hogy a hálózat alapú villamosítás nem költséghatékony a vidéki, szubszaharai Afrika nagy részén, ahol a népsűrűség alacsony" - sorolják ellenérveiket a szervezetnél. Utóbbi kapcsán egyébként meg kell említeni: Afrika villamos energiával való ellátására valóban alkalmasabbnak tűnnek a lokális elosztásra épülő hálózatok, mintsem a nagy központi gerincre épülő elágazások.

A képen a Kongó-folyó Forrás: AFP/Alexis Huguet

Mindenesetre 2014-ben a Világbank 73 millió dolláros támogatást hagyott jóvá az Inga III. előkészítésének finanszírozására, beleértve a környezetvédelmi, társadalmi és műszaki tanulmányok elkészítésének költségeit is. 2016. július hónapjában azonban a nemzetközi pénzügyi szervezet felfüggesztette az óriásgát rendszer támogatását. Joshua Klemm, az International Rivers politikai igazgatója a lépésre így reagált: „A Világbank visszatáncolása jól mutatja, hogy az Inga III. sérti az alapvető környezetvédelmi és közbeszerzési normákat. Minden más befektetőnek kétszer is meg kellene gondolnia, hogy részt akar-e venni ebben a fehér elefántban". Rudo Sanyanga, a szervezet afrikai igazgatója 2016 májusában ugyanakkor még arról számolt be, hogy "a civil társadalom és a kormány eltérő véleményen van az Inga III-ról és a Nagy Inga-ról. [...] sokan azt sugallják, hogy

ez az egyetlen olyan létesítmény, amely révén érdemi fejlődés bontakozhat ki az országban, és a kontinens egészének gazdasági érdekeltségét is ösztönzi.

[...] A kongói kormány arra is nagyon büszke, hogy a KDK rendelkezik a legnagyobb vízenergia-potenciállal Afrikában - a becslések szerint több mint 100.000 megawattal, beleértve a hatalmas Kongó-folyót és az ország kisebb vízgyűjtő területein található mikro vízerőműveket is. Egyedül az Inga telephely 50.000 megawatt potenciállal rendelkezik".

Ennek tükrében különös színezetet ad az elmúlt évek előzményeinek, hogy az Inga-áramból eddig még nem sokat láttak a közelben élők.

A projekt 20 km-es körzetében fekvő Kilengo, Lundu, Lubwaku és Mvuzi falvak számára az áramhoz való hozzáférés és a munkahelyek létesítésének ígérete hiú ábrándnak bizonyult.

Egy 2017-ben készült gazdasági elemzés szerint az Inga-projekt. bővítése még mélyebbre sodorhatja a Kongói Demokratikus Köztársaságot az adósságba, miközben a helyi közösségek életkörülményeit tovább ronthatja.

A korrupció és az elektronikai termékekben használt ásványi anyagok miatti pusztító konfliktusok rengeteg ember halálát okozták eddig.

A korrupció nem csak a mélyszegénységet, az éhínséget és a munkanélküliséget táplálja, hanem a bűnözést és az erőszakot is.

Mindezek ellenére a KDK kormánya Dél-Afrikával szoros együttműködésben, és a koronavírus-járvány mellett is folytatja az Inga III. előkészítését. 2018-ban egy kínai konzorcium, amelynek tagja a China Three Gorges Corporation, és egy spanyol konzorcium, amelynek tagja az AEE Power, megállapodást írt alá a kongói kormánnyal a gátrendszer fejlesztéséhez való hozzájárulásról. Azonban az Inga III. alapkőletételére még nem került sor, mert továbbra is kérdéses a pénzügyi megvalósíthatósága.

Dél-Afrika fizethet rá?

2021 nyarán az International Rivers és a WoMin African Alliance új jelentést tett közzé „INGA III: Túl magas ár - Tanulmány az Inga III gát társadalmi-gazdasági költségeiről Dél-Afrikában" címmel. A pénzügyi szakértők által készített tanulmány az első hiteles számvetés arról, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban tervezett Inga III. vízerőműből történő energiaimport milyen tényleges költségekkel jár Dél-Afrika számára.

A tanulmány megállapításai szerint

az Inga III. vízerőműből származó vízenergia átvétele hatalmas ráfizetés lenne, és teljes pénzügyi katasztrófát jelentene Dél-Afrika számára.

A tanulmány kimutatta, hogy az Inga III.-ból származó energiaimport költsége háromszorosa lenne a jelenlegi dél-afrikai villamosenergia-termelés költségének, így sokkal többe kerülne Dél-Afrikának a könnyen elérhető alternatívákhoz képest. Ez a többletterhelés valószínűleg a dél-afrikai átlagemberek vállára hárulna a megnövekedett tarifák és az Eskomnak (a dél-afrikai villamosenergia-közszolgáltató) nyújtott adófizetői támogatások révén.

A tanulmány jelentős kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban, hogy Dél-Afrika tervei az Inga energiabehozatalára valaha realizálhatóak lesznek-e, mivel a kormány nem végezte el a megfelelő átvilágítást, továbbá a mai napig nem készültek megvalósíthatósági és társadalmi-gazdasági hatástanulmányok.

Bankjegyen az Inga gát Forrás: Shutterstock/Prachaya Roekdeethaweesab

Eközben a program kilátásai idén tavasszal tovább romlottak, miután

a KDK kormánya kizárólagos jogot adott az Inga-i terület fejlesztésére az ausztrál Fortescue Metals Group vállalatnak,

amely az Inga-i vízerőmű potenciálját zöld hidrogén előállítására kívánja felhasználni Európába irányuló exportra. Ez potenciálisan teljesen kizárná Dél-Afrikát, annak ellenére, hogy egy régóta fennálló szerződés garantálja az Inga energiájának egy részét Dél-Afrikának.

"Dél-Afrikának ki kell lépnie a szerződésből, helyette a bőségesen rendelkezésre álló nap- és szélenergiában rejlő kapacitásokat kellene kiaknáznia" - mondja Siziwe Mota, az International Rivers afrikai igazgatója.

A tanulmány megállapította, hogy az Inga gyakorlatilag nem teremtene új munkahelyeket Dél-Afrikában, ezzel szemben a nap- és szélerőművi beruházások 8.000 dél-afrikai számára jelenthetnének teljes munkaidős állást.

A jelentés megállapította továbbá, hogy különösen a nők viselnék az Inga energiabehozatalának költségeit, mind az átviteli vezeték közvetlen hatásai, mind a megnövekedett villamosenergia-tarifák révén. "A nőket már így is aránytalanul nagy mértékben érinti a magas munkanélküliségi ráta, valamint a nemek közötti bérszakadék" - mondta Trusha Reddy, a WoMin African Alliance programvezetője.

Dél-Afrika egyszerűen nem engedhet meg magának egy ekkora ketyegő időzített bombát"

- hangsúlyozza Mota.

A legújabb fejleményekért kérjük folytassa az olvasást a következő oldalon!