Megnéztük a cseppfolyósított földgáz év elején üzembe állt horvátországi tengeri terminálját

A hideg téli időszakhoz közeledve forró földgázpiaci helyzetben látogatott el az Origo a horvátországi Krk szigetre, az év elején üzembe helyezett LNG-terminálra. Megnéztük, hol és hogyan működik a földgáz cseppfolyósított változatának legújabb európai belépési pontja, és láttuk azokat a berendezéseket is, melyeken áthaladva az egyre keresettebb energiahordozó a földgázkereskedők révén eljut a fogyasztókhoz.

Történelmi gázcsúcsok, amiket senki nem szeretett volna

Időzítés ebben nem volt, de szeptember végéhez közeledve, látogatásunk napján már ki lehetett jelenteni: Európa országainak, sőt, tágabban a világ legtöbb államának most már valamit kezdeniük azzal a némileg aggasztó helyzettel, amire az előrejelzések már tavasszal figyelmeztettek, csak akkor éppen távoli problémának tűnt a koronavírus közvetlen epidemiológiai kihívásainak árnyékában. Azzal, hogy a járvány intenzitásának mérséklődése után, a gazdaság felpörgésével és környezetbarát(abb) energetikai megoldások terjedésével számos országban megnő a földgáz iránti kereslet. Olyannyira, hogy a piaci kínálat gyengülése és a készletek mértékének szegényessége mostanra legalább három körülmény egymásból részben következő együttállásával is társult:

• Az európai gáztározókban – az ősz kezdetét tekintve – történelmi mélységben vannak a rendelkezésre álló földgázkészletek a tavalyi tél után. A készletek megfogyatkozását nem önmagában a télnek kell köszönni (tavasszal még nagyobbak voltak a tartalékok), hanem annak, hogy a megújuló energiákra a tavaszi és nyári hónapokban kevésbé lehetett támaszkodni, mint a korábbi várakozások sejtetni engedték.
• Ugyanis az időjárási viszonyok miatt a vártnál alacsonyabban alakult a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések, elsősorban a szélturbinák teljesítménye, ami különösen azokon a helyeken okozott gondot, ahol már lekapcsolták a szén-, illetve a kiöregedett atomerőművek egy részét (Nagy-Britanniában mindez oda vezetett, hogy nyár végén kénytelenek voltak újra bekapcsolni a füstös szénerőműveket, a friss jelentések szerint pedig a német energiatermelésben is csökkent a megújulók részaránya az idei év első három negyedévében).
• Az orosz és norvég földgázvezetékek korlátozottan képesek kielégíteni az igényeket.

Mindezek tükrében nem csoda, hogy a földgáz piaci ára megawattóránként Európában éves viszonylatban elképesztő mértékben, nagyjából 500 százalékkal drágult mostanra, emeli ki a Bloomberg. A világpiacon pedig számszakilag ugyan kedvezőbbnek tűnő, de mégis aggasztó a helyzet: a mind keresettebb energiahordozó szabadpiaci ára idén január óta mintegy 250 százalékos mértékben ugrott felfele, ezer köbméterenként megközelítve a szintén történelmi rekordnak tekinthető 1000 dollár körüli árat.

Történelmi magasságokban a földgáz piaci ára (illusztráció) Forrás: shutterstcok

Ráadásul az Oroszország felől érkező szállítmányokra mintha várni kellene, aminek szándékosságát az orosz fél azzal utasítja vissza, hogy egyrészt folyamatosan teljesíti a hosszú távú megállapodásaiból fakadó kötelezettségeit, másrészt a kitermelés intenzitásának növelésében is megtesz minden tőle telhetőt, harmadrészt pedig nem az orosz beszállítók - elsősorban a Gazprom - a felelősek azért, mert a világ többi része magasabb áron akár, de felvásárolja a korábban Európába várt LNG-szállítmányok egy részét, a kontinens tározói pedig üresen panganak. Vélhetően a Gazpromnál is tudják: olyan farkasordító hideg várható a télen, ami könnyen lehet, újra félrevezeti a globális felmelegedés bizonyított jelenségét eleve megkérdőjelezőket (persze itt nem csak a lakossági felhasználásról van szó, hiszen például Magyarországon ennek aránya csak mintegy 40 százalék a teljes éves gázfogyasztásból).

Az orosz energiaipar döntéshozói számára persze érthetően fontos, hogy az utolsó, ámde lényeges és összetett bürokratikus eljárások is rendben lefussanak a nemrég befejezett Északi Áramlat 2. gigavezetéken, és az orosz földgázt átpumpálhassák a fogadó oldalra. Addig is azonban: erőfeszítéseik tükrében nem látják indokoltnak azokat az üzeneteket, amiket nekik címeznek a nemzetközi színtérről; nemrég például a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója, aki szerint Moszkvának ideje lenne komolyan venni Európa gázéhségét és az elszálló piaci árakat.

Hosszú távú gázvásárlás és új útvonalak

Hozzá kell ugyanakkor tenni: a gáz hiánya nem egy homogén kontinentális, illetve EU-s probléma, az áremelkedésért pedig nem tehető felelőssé Oroszország. Míg - főként - a kevés és drága földgáz miatt a brexit gazdasági következményeivel zsonglőrködő Nagy-Britanniában már több közműszolgáltató jelentett csődöt, addig Németország a mostani rekordmagas piaci ár nagyjából ötödéért, 220 dollárért számíthat ezer köbméter gázra a hosszú távú megállapodásai révén. Magyarország pedig már nyáron bebiztosította, hogy Oroszországtól továbbra is a megfelelő mennyiség érkezzen az energiahordozóból.

Illusztráció Forrás: AFP/Alexander Zobin

Az orosz Gazprommal a nyáron kötött 15 éves (10 év után a mennyiségre vonatkozóan felülvizsgálati lehetőséget biztosító) elvi megállapodás révén az országba októbertől több útvonalon érkezik majd be a gáz. Az ezt lefedő szerződést épp a Krk szigeten tett látogatásunk után írták alá a magyar állam és az orosz nagyvállalat képviselői. Azt pedig soha senki nem vitatta az orosz gázpiaci szerepléssel kapcsolatban, hogy az oroszok teljesítik a hosszú távú gázszállítási megállapodásaik rájuk eső részét, ahogy ez most is történni fog. A most megkötött szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik. Ezt a mennyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbmétert Ausztria felől.

Mindez azt is jelenti, hogy Magyarországon lehetséges tartani a jelenlegi árszínvonalat a földgáznál.

A szerződés jelentőségét emellett az is mutatja, hogy ezekkel az útvonalakkal megkerülhetővé vált az Ukrajnán áthaladó infrastruktúra használata, ez pedig további alternatív gázútvonalakra is ráirányíthatja a figyelmet - ebbe pedig beleillik az általunk most meglátogatott horvátországi terminál is. Kicsit tömörebben:

a Krk sziget terminálja ténylegesen is útvonal- és forrásdiverzifikációs szerepet tölthet be az ország és a régió földgázellátásában.

Ebben a sajátos helyzetben történt meg látogatásunk a napokban a 2021. január eleje óta üzemelő horvátországi tengeri LNG-terminálon, a földgáz egyik legújabb európai belépőpontján. Ott, ahová óriási tankerek érkezhetnek a vízen rakományukkal, csak éppen nem kőolajat, hanem cseppfolyósított földgázt hozva. Szigorú protokollok mellett nézhettük meg a létesítményt – pontosabban annak egy részét –, amelyet ugyan indokolatlan lenne a fent vázolt helyzet lehetséges feloldójaként láttatni, de legalább ekkora könnyelműség lenne figyelmen kívül hagyni annak jelentőségét, hogy a terminál komoly szerephez juthat a jövőben Horvátország, Magyarország, valamint további európai országok energiaellátásában és energiabiztonságában.

Mielőtt azonban a látogatás apropóján ezt megkísérelnénk bemutatni, érdemes lehet visszatérni a kályhához, illetve a gázhoz. Miért csendes, illetve most már egyre hangosabb szenzáció az LNG?

Egy orosz jégtörő hajó dolgozik a Kara-tengeren egy kikötő közelében, egy LNG-földgázprojekt helyszínén Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev

Vízszerű és elképzelhetetlenül hideg a folyékony gáz

Azt talán szükségtelen ecsetelni, hogy a világ energiaellátásában kulcsszerep jut a földgáznak. 2020-ban ugyan a globális földgázfelhasználás mintegy 81 milliárd köbméterrel csökkent az egy évvel korábbiakhoz képest, ugyanakkor a földgáz részesedése a teljes energiafogyasztásban új globális csúcsra, 24,7 százalékra emelkedett, és a prognózisok szerint az igény és a felhasználás mértéke is tovább nő (Magyarországon 34 százalék körül mozog ez az arány). Emellett a földgáz az egyik legtisztább energiahordozó, kitermelése pedig mind környezeti hatásait, mind pedig tájban okozott változásait nézve jóval kevésbé megterhelő, mint a széné. Érthető, ha az egyáltalán nem könnyű zöldenergia-átmenetben is egyre nagyobb szerep jut ennek az energiahordozónak.

Több körülmény van, ami a földgáz népszerűségét az utóbbi években tovább növelte,

ezek közül elég csak kettőt említeni. Az egyik, hogy az USA a palaolaj- és palagázkészleteknek köszönhetően jelentős szén-hidrogén-exportálóvá vált, a piacon kínálati szereplőként jelenhetett meg más államok mellett, bejelentkezve az egyre nagyobb igények kielégítésére (igaz, a palatartalékok kiemelése meglehetősen drága mulatság, a palaolajban érdekelt vállalatok pedig a koronavírus-járvány miatt hosszú rémálomban éltek az olajkereslet ismételt fellendüléséig). A másik pedig az LNG-technológia térnyerése, ami minden bizonnyal az egyik legnagyszerűbb dolog, ami a földgáz piacán az elmúlt években-évtizedekben történt, és ami nélkül elképzelhetetlen lenne a tengerentúli piacokra való amerikai belépés.

LNG-vel töltött közúti tanker Kínában Forrás: AFP/Imaginechina/Xu Congjun

Ez az egyre többet látott-hallott rövidítés a Liquefied Natural Gas, azaz a „cseppfolyósított földgáz" kifejezést takarja. Az eljárás alapjai tulajdonképpen egyszerűek, noha a technológiai kivitelezés viszonylag összetett. 1964-ben már üzemelt LNG-t előállító terminál, és kereskedelmi szállítmány is útnak indult a folyékony halmazállapotú földgázból. Igazán nagy piaca azonban – 2019-ben közel 337 millió tonna LNG-t importáltak az országok, előtte még többet – csak az elmúlt években alakult ki.

Idén már úgy veszik a fejlett országok is az LNG-t a gázigény csillapítására, mint a cukrot.

A megoldással energiaigényes földrajzi területekre - vagy éppen üres tárolókba -, csővezeték fektetése nélkül lehet szállítani a hordozót oly módon, hogy a földgázt -168-162 Celsius-fokra hűtik le és tartályokba töltik. Ezen a rideg hőmérsékleten a gáz áttetsző, vízszerű állapotot vesz fel, ám a látványnál sokkal érdekesebb, hogy eredeti térfogatának nagyjából 600-ad részére zsugorodik – azaz rengeteg vihető abból egyszerre az olyan szállítóhajókban, mint például ez:

Az Artic Voyager a világ egyik legnagyobb LNG-szállítója Forrás: AFP/Lex Van Lieshout

Drágább megoldás, mint a vezetékes szállítás, de alkalmazási területeit tekintve, nem is azzal kell versenyeztetni. A folyékonnyá változott földgáz így a kőolajiparban használt tankerekhez hasonló gigászi monstrumokon jut el a fogadóállomásra – például Krk szigetére, Omišalj kikötőjébe. A fogadóterminálon aztán a rakományt az úgynevezett „refrigration" eljárásának vetik alá, magyarul gyakran a „lefejtik" kifejezést használják rá, ami a cseppfolyósítással ellentétes folyamat, visszagázosítás: felmelegítik úgy, hogy visszanyerve eredeti térfogatát, a megfelelő nyomású vezetékbe átemelve rendelkezésre álljon.

Ezt a folyamatot végzik az év 365 napjában, napi 24 órában az idén megnyílt krki terminálon.

LNG-terminálból egyébként néhány tucat működik Európában, ezek nagy része főként importterminál, azaz visszagázosít (Lengyelországban például gyakori vendégek az amerikai LNG-t hozó hajók). A horvátországi létesítmény azonban azért is különleges, mert nem a szárazföldre, hanem lényegében a vízre települt egy szigeten.

A terminál bejáratánál, balra a tényleges terminálként üzemelő hajó Forrás: Origo

A horvátországi elképzelések között szerepel egy később felépítendő szárazföldi fogadóterminál létesítése is, egyelőre viszont a Krk sziget vadonatúj infrastruktúrájának kapacitása is hét évre előre lekötött – ami elég komoly fegyvertény egy olyan érzékeny piacon, mint a földgázé, ahogy fentebb imént bemutattuk.

A terminál jelenleg legnagyobb ügyfele az MVM Csoport.

A hazai cégcsoport horvátországi leányvállalata révén foglalta le a terminál kapacitásának nagyjából 40 százalékát a következő évekre. Ezzel a vállalatcsoport egyik kiemelt céljának teljesítését, vagyis a hazai és a közép-kelet-európai energiabiztonság elősegítését is jelentékenyen előmozdítja. A régiós – tágabban pedig az európai – piacon pedig tovább erősítheti szerepét az MVM. Európa földgázigényének alig nagyjából felét tudja kielégíteni saját termelésből, egy olyan kereskedő viszont, aki képes arra, hogy gyorsan szállítson földgázt a kelet- és közép-európai piacokra erről a felvevőpontból, óriási piaci előnyre tehet szert.

Cikkünk nem ért véget, a gázpiaci helyzet rövid áttekintése után a második oldalon a terminálban tett látogatásunkról olvashat!