Az Aucklandi Egyetem és a németországi Leibniz Institute for Farm Animal Biology tudósai szerint – e kutatókhoz köthető ez az új kísérleti program –, amíg a hús- és tejipar éghajlati hatásairól szóló viták nagyrészt a szarvasmarhák metánkibocsátására összpontosítanak,
a levegőt és a talajt szennyező tehenek vizelete továbbra is megoldatlan probléma.
A tehénvizelet magas nitrátkoncentrációt tartalmaz, amely bár lebomlik, azonban nem megfelelő kezelése esetén beszennyezheti a talajt és a közeli vízfolyásokat is. Emellett a vizelet dinitrogén-oxidot is termel, amely a szén-dioxidnál 300-szor erősebb üvegházhatású gáz. Az ürülékkel kombinálva a keverék ammóniát hoz létre, amely szintén hozzájárul a mérgező kibocsátásokhoz.
A tudósok szerint a borjak vécére szoktatási programja nem különbözik attól, ahogyan a kisgyerekeket a szobatisztaságra nevelik. Egy 16 tehénen végzett kísérlet során a kutatók élelemmel jutalmazták az állatokat, ha sikeresen egy speciálisan erre kifejlesztett, "MooLoo"-nak nevezett latrinatárolóba vizeltek. Ha azonban a szarvasmarhák túl korán könnyítettek magukon, hideg vízzel spriccelték le őket.
A program kiterjesztése csökkentheti a karámokban és istállókban lévő káros vizeletfoltokat is - mondták a kutatók.
Ha a vizelet 10 vagy 20 százalékát össze tudnánk gyűjteni, az elegendő lenne ahhoz, hogy jelentősen csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását és a nitrát kimosódását"
- mondta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem pszichológiaprofesszora, aki a program kidolgozásában is közreműködött.
A 15 napos tréning után a borjak háromnegyede 20-25 vizelésen belül rászokott a „bilire".
Ez gyorsabb, mint amennyi idő alatt egy átlagos kisgyermek szobatisztává válik - írták a tudósok a Cell Biology című tudományos folyóiratban megjelent jelentésben.
Egy borjú belép egy latrinába. Forrás: B: Leibniz Institute for Farm Animal Biology
A hús- és tejipar jelentős kihívásokkal szembesült az alternatív fehérjeforrások, például a műhúsok és a növényi alapú tejek miatt, mivel a fogyasztók egyre inkább környezetvédelmi és egészségügyi szempontok alapján választanak élelmiszert is.
Ezért a szarvasmarhák nélkülözhetetlenek azokhoz az innovatív kísérletekhez, amelyek célja, hogy az állatok minél egészségesebbek legyenek, miközben az embereknek kezdeniük kell valamit haszonállataik salaktermékeivel. Már folynak a kísérlletek olyan, egészséges koktélokkal a szarvasmarhák számára, melyek célja a tehenek metánkibocsátásának csökkentése, valamint a kérődzés kapcsán a gázokat felfogó böfögő maszkok.
A kutatók szerint az új-zélandi tejipar a kibocsátáskereskedelmi rendszerének felépítése kapcsán máris érdeklődik a MooLoo iránt,
amelyet 2025-ben vezetnek be a mezőgazdasági ágazatban. A rendszer értelmében a mezőgazdasági üzemek kibocsátását megadóztathatják, ha nem sikerül elegendő előrelépést elérni az ágazat környezetbarátságának javítása érdekében.
A tudósok szerint az eredményeket alkalmazni lehetne a tápanyagok, például a nitrogén és a foszfor kivonására és újrafelhasználására az összegyűjtött tehénvizeletből.