Az emberek leggyakrabban akkor fordulnak ügyvédhez, ha ingatlant adnak el vagy vásárolnak, ha a házasságukat fel kívánják bontani vagy valamilyen polgári jogvitába keverednek. Munkaügyekben azt lehet tapasztalni, hogy a munkavállaló vagy munkáltató jellemzően csak akkor keres ügyvédet, amikor valamilyen vitás ügye keletkezik: például, ha a munkavállaló beperli, vagy perelni szeretné a céget, illetve ha egyéb vitás helyzet alakul ki.
Pedig ennél jóval szélesebb is lehet az a skála, amikor egy ügyvédi tanács tud segíteni.
Nagyon sok jogvita megelőzhető lenne azzal, ha már a vita kialakulása előtt fordulnának ügyvédhez, a tanácsadás ugyanis fontos része az ügyvédi munkának. Egy jó időben kért és kapott ügyvédi tanács számos későbbi, jóval költségesebb jogvitát, peres eljárást tud megelőzni.
Elég csak arra gondolni, hogy egy munkáltató számos munkaügyi iratot használ, mint például a munkaszerződés-minta vagy a felmondás- minta. Ha ezeket ügyvéd készíti el, kellő szakértelemmel és felelősséggel, az egészen más módon és részletességgel rendezi a szerződéses viszonyt, mint például az internetről letöltött minta.
Ezzel kapcsolatban dr. Rátkai Ildikó ügyvéd az Origó kérdésére tájékoztatást adott a leggyakoribb munkáltatói hibákról: ezek jórészt abból fakadnak, hogy a sablonok nincsenek személyre szabva, vagyis nem az adott céghez, munkaviszonyhoz, munkakörhöz igazodnak. Például hiába töltünk le az internetről egy munkáltatói felmondás-sablont, amelyben 30 napos felmondási idő szerepel, ha a cégnél kollektív szerződés van, amely hosszabb felmondási időt ír elő.
Egy másik probléma, hogy egy ilyen internetről letöltött felmondás sokszor hiányos is.
A felmondás indoklásának megvannak ugyanis a törvényi követelményei, illetve szabályos indokainak széleskörű, kialakult bírósági gyakorlata van, amely valószínűleg nem köszön vissza az interneten talált mintákban. Ahhoz, hogy egy jogszerű, a törvényi követelményeknek megfelelő felmondás elkészüljön, ahhoz bizony rengeteg utánajárás, munka szükséges; nem elég keresni egy mintát azzal, hogy ha az másnak jó volt, akkor nekem is megfelel majd.
Sokan úgy tekintenek a szerződésekre vagy más okiratokra, hogy csak gyártsuk le és jó lesz.
Holott egy ilyen dokumentum aláírásával jogok és kötelezettségek keletkeznek, nem mindegy tehát, hogy mit írunk alá.
Ezért is fontos, hogy ne sablonból dolgozzunk, hanem személyre szabottan tárjuk fel a tényállást egy ügyvéd segítségével, aki pontosan megmondja, hogy mi a releváns és mi az, ami nem. Egy munkaügyi ellenőrzésnél is érheti anyagi hátrány a munkáltatót, de ha egy problémás esetből per lesz, ott a munkáltató sokkal többet fog fizetni a munkavállaló felé kártérítésként, mint amennyibe egy ügyvéd szakszerű munkája kerül.
Érdemes tudni, hogy egy perben a bíróság a tényeket, bizonyítékokat vizsgálja. Például, ha a munkáltató felmond egy munkavállalónak, bizonyítania kell ennek jogszerűségét. Ha nem tudja bizonyítani – mert például kiderül, hogy csak azért mondott fel, mert egy másik cég is így csinálta -, akkor a munkáltató el fogja bukni a pert.
Én láttam már olyan, egyébként az internetről letöltött felmondási indoklást is, hogy „önre nincs szükségünk". A munkavállaló megnyerte ezt a pert, de nem is volt nehéz dolga
- mondja dr. Rátkai Ildikó. Hasonló probléma szokott előfordulni például a tanulmányi szerződések, versenytilalmi megállapodások kapcsán is. Ezeket alapvetően a munkáltató szokta előkészíteni, de a munkavállalónak sem hátrány, ha tisztában van azzal, hogy mit ír alá. Így célszerű egy ügyvédhez fordulnia, amennyiben például alá akarnak vele íratni egy versenytilalmi megállapodást, amely a konkurenciánál történő elhelyezkedés meghatározott ideig tartó tilalmát jelenti arra az esetre, ha megszűnne a munkaviszonya.
Ezt nagyon sokan aláírják úgy, hogy el sem olvassák.
Amikor pedig szeretnék megszüntetni a munkaviszonyt és elmenni dolgozni a munkáltató versenytársához, akkor kerül elő ez a kérdés. De akkor már késő és korlátozottabb az ügyvéd mozgástere is, hiszen a munkavállaló aláírta a szerződést, amellyel kötelezettséget vállalt a munkáltató irányába.
Előfordulnak olyan helyzetek is, amelyek látszólag jogellenesek, azonban a valóságban megfelelnek a jogszabálynak. Egy ügyvéd ezekben is segít eligazodni: például a koronavírus-járvány kapcsán többször felmerült az a kérdés, hogy utasíthat-e a munkáltató arra, hogy másik munkakörben dolgozzon a munkavállaló. Bár alapvetően nem lehet egyoldalúan munkaszerződést módosítani, de van arra jogszabályi lehetőség, hogy erre átmenetileg sor kerüljön, például, ha a munkáltató ideiglenesen áthelyezi a dolgozót egy másik munkakörbe. Ez egy teljesen jogszerű munkáltatói intézkedés. Ahogyan az is, ha a munkáltató valamely, a szokásostól eltérő munkaidő-modellt alkalmaz. A munkavállalók azonban általában nem ismerik ilyen mélységben a jogszabályokat, ezért gyakran úgy élik meg, hogy elvettek tőlük valamilyen jogosultságot. Ilyenkor érdemes egy ügyvéddel átbeszélni, hogy ez valóban egy egyoldalú szerződésmódosítás-e, volt-e lehetősége törvényesen erre a munkáltatónak?
A munkáltatói működés is nagymértékben racionalizálható jogi segítséggel: dr. Rátkai Ildikó szerint például egy munkajogász szakember segíthet abban, hogy olyan munkaidő-modellt találjanak ki a munkáltatóval közösen, amely az üzleti érdekeknek és a jogszabálynak is megfelel, akár jelentős költségmegtakarítás mellett. Vagy például
egy ügyvéd tud olyan atipikus foglalkoztatási formákat is a munkáltató figyelmébe ajánlani, amelyről a munkáltató korábban még soha nem is hallott.
Ilyen lehet például a több munkáltató által létesített munkaviszony, amire például jogszerű lehetőség van Magyarországon. Mivel azonban fel sem merül, hogy van erre lehetőség, ezért nem is alkalmazzák mindaddig, amíg fel nem világosítja az ügyvéd a munkáltatót arról, hogy létezik ilyen, jogszerű és a szervezeti hatékonyságot is növelő eszköz. Adott esetben milliókban is mérhető tehát a jogi tanácsadás és konzultációs folyamat haszna.
Visszatérve a jogviták kérdéséhez: bár munkaügyi perben nem kötelező a jogi képviselet, de mindenképpen ajánlott. Ahhoz, hogy egy beadványt úgy készítsen el valaki, hogy az a munkajogi szabályoknak és a polgári perrendtartásnak is megfeleljen, szaktudás és gyakorlat kell. Noha nem lehetetlen magánszemélyként pereskedni, de az ember a saját életét könnyíti meg, ha olyan szakemberhez fordul, aki ért is hozzá. Munkaügyi perekben bizonyos esetekben például kérhető a munkaviszony helyreállítása, amiről a munkavállaló nem is biztos, hogy tud, vagy például olyan jogcímen követel pénzt a perben, amelyre jogszabály nem ad lehetőséget. Sokkal nagyobb sikerrel kecsegtet az, ha valaki már eleve úgy kezdi el a pert, hogy pontosan tudja, hogy mit kérhet, mi a realitás, mit fog elfogadni a bíróság, hiszen ennek is van egy kialakult gyakorlata. Az, hogy valaki elolvassa a törvényt, önmagában még kevés: az ügyvédek kommentárokat, szakcikkeket olvasnak, tanulmányozzák az állandóan fejlődő bírói gyakorlatot. Sokkal nehezebb úgy pereskedni, ha nincs mellettünk jogi segítség, ezért dr. Rátkai Ildikó tanácsa szerint munkaügyi vitákban is mindenképpen célszerű egyeztetni egy ügyvéddel.
X
Az élet minden területén jogviszonyok vesznek körbe minket, ezért egy ügyvéd bármikor jól jöhet. Ezért fontos, egy olyan kapcsolat, amelyben jogos kérdéseinkre szakszerű választ és a legkedvezőbb megoldáshoz segítséget kaphatunk. Keresse fel az ügyvédi hivatásrend által létrehozott jogosakerdes.com weboldalt és bízzon meg egy ügyvédet a jogi feladatok rendezésével!A cikket az ügyvédi hivatásrend támogatta.