Akadozik a chipgyártás, mégis óriási a karbonlábnyoma
![TSMC Taiwan Tajvan chip gyár chipgyár](https://cdn.origo.hu/2023/12/JjswvYHTOEDF-wvjdOiQvGbdtO4FcahENqZKSkhBkAE/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzEwNzc0ZjNmNjJiODQxY2ViYzc1OTk0ODY4NjAyZWY5.webp)
Napjainkban a technológia az életünk minden szeletét behálózza, és ennek egyik központi elemét képezik a chipek. A félvezetők pedig számos pozitív hatást gyakorolnak az életünkre. Nélkülük nem működnének az autók, az okostelefonok, de még a legtöbb vízforraló vagy ajtócsengő sem. A bolygó egésze szempontjából azonban már nem ennyire kedvező a helyzet.
A Harvard University még tavaly tett közzé egy kutatást, amelyben az elemzők rámutattak:
a chipgyártás felel az elektronikai cikkekhez kötődő szén-dioxid-kibocsátás jelentős részéért
– írja a CNBC.
Noha a gyártáshoz szükséges energia egy része megújuló forrásokból származik, az iparág továbbra is igen erősen támaszkodik olyan fosszilis energiahordozókra, mint az olaj, a gáz vagy a szén. Mi több, egyes chipgyártók több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a nagy autógyártók.
A félvezetők legnagyobb részét Ázsiában gyártják, Tajvan pedig különösen fontos központja a szektornak.
A Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) például több chipet gyárt, mint bármely más társaság a világon.
Összevetésképpen, az Apple-nek és a Teslának is beszállító TSMC önmagában több áramot használ fel évente, mint Tajvan fővárosa, Tajpej. Ebből pedig az következik, hogy
a TSMC 2017-ben 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért volt felelős, ami 2019-re 8 millió tonnára, 2020-ra pedig már 15 millió tonnára emelkedett.
Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt néhány évben a TSMC emissziója meghaladta a világ egyik legnagyobb autógyártójának számító General Motors károsanyag-kibocsátását.
Ráadásul a globális technológiai fejlődés miatt a világnak egyre több chipre van szüksége. Nem meglepő, hogy a TSMC maga is gyors és folyamatos növekedéssel számol, ami valószínűleg a károsanyag-kibocsátás növekedését is magával hozza. A vállalat egyébként épp most tervez új gyárakat nyitni Tajvanon és Arizonában.
A szakértők szerint a kulcs mindenképpen az lenne, hogy a chipgyártók a lehető legnagyobb részben megújuló energiaforrásokat használjanak fel,
és némi optimizmusra ad okot, hogy a cégek is nyitottak erre az átállásra, amilyen gyorsan csak lehetséges.
A szektorban egyébként a TSMC után a Samsung és az Intel rendelkezik a legnagyobb karbonlábnyommal. Az óriások pedig már meg is kezdték a lépéseket a megújulók felé, de kérdés, hogy a chipek iránti kereslet jelenlegi ütemű növekedése mellett hogy alakul majd ez az átállás.
Mindenesetre a TSMC idén nyáron közölte, hogy 2050-re zéró emissziót szeretne elérni, de már 2030-ra 40 százalékra növelnék a megújulók részarányát az energiafelhasználásukban.
Ez viszont nem lesz könnyű mutatvány, tekintve Tajvan egészének energiamixét.
Az országban ugyanis 2019-ben a fosszilis források adták az energiatermelés 91,5 százalékát.
A TSMC pedig jelenleg Tajvan teljes energiakínálatának 4,8 százalékát használja fel, ez a szám pedig 2022-re fölmehet 7,2 százalékig is az előrejelzések szerint.
Ezzel párhuzamosan a Samsung tavaly 12,9 millió tonna szén-dioxid kibocsátásért felelt. Bár a vállalat formálisan nem közölt emissziós célokat, a Samsung mindenképpen fontos szereplője lesz Dél-Korea vállalásának, amely alapján az ország 2050-re elérné a karbonsemlegességet.
Közben a nagy rivális Intel tavaly 2,88 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki, annak ellenére, hogy világszerte 10,6 milliárd kilowattóra energiát használt föl.
Egyetlen arizonai gyár például önmagában 561 millió kilowattóra felhasználását adta, csak 2021 első három hónapjában.
A másik két céghez viszonyított, relatíve alacsony károsanyag-kibocsátás annak tudható be, hogy az Intel közlése szerint tavaly a termeléséhez szükséges energia 82 százaléka megújuló forrásokból származott.
Összességében tehát nagy kérdés lesz a következő években és évtizedekben, hogy a chipgyártás milyen ütemben és hatékonysággal tud átállni a megújuló energiaforrásokra. A termékeik ugyanis esszenciálisak a mindennapokban, a vállalatok pedig nyitottak is az átállásra. Az viszont még a jövő zenéje, hogy pontosan mikor köszönhet be a teljesen zöld chipgyártás kora.