Akadozik a chipgyártás, mégis óriási a karbonlábnyoma

Bár manapság súlyos hiány van számítógépes chipekből, a félvezetőgyártás iparága hatalmas karbonlábnyommal rendelkezik. Mivel pedig elég nehéz elképzelni az emberiség jövőjét chipek nélkül, a világnak sürgősen megoldást kellene találnia a problémára.

Napjainkban a technológia az életünk minden szeletét behálózza, és ennek egyik központi elemét képezik a chipek. A félvezetők pedig számos pozitív hatást gyakorolnak az életünkre. Nélkülük nem működnének az autók, az okostelefonok, de még a legtöbb vízforraló vagy ajtócsengő sem. A bolygó egésze szempontjából azonban már nem ennyire kedvező a helyzet.

A Harvard University még tavaly tett közzé egy kutatást, amelyben az elemzők rámutattak:

a chipgyártás felel az elektronikai cikkekhez kötődő szén-dioxid-kibocsátás jelentős részéért

– írja a CNBC.

Chipek, szén és olaj

Noha a gyártáshoz szükséges energia egy része megújuló forrásokból származik, az iparág továbbra is igen erősen támaszkodik olyan fosszilis energiahordozókra, mint az olaj, a gáz vagy a szén. Mi több, egyes chipgyártók több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a nagy autógyártók.

A félvezetők legnagyobb részét Ázsiában gyártják, Tajvan pedig különösen fontos központja a szektornak.

A Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) például több chipet gyárt, mint bármely más társaság a világon.

A TSMC tajvani chipgyára Forrás: TSMC

Összevetésképpen, az Apple-nek és a Teslának is beszállító TSMC önmagában több áramot használ fel évente, mint Tajvan fővárosa, Tajpej. Ebből pedig az következik, hogy

a TSMC 2017-ben 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért volt felelős, ami 2019-re 8 millió tonnára, 2020-ra pedig már 15 millió tonnára emelkedett.

Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt néhány évben a TSMC emissziója meghaladta a világ egyik legnagyobb autógyártójának számító General Motors károsanyag-kibocsátását.

Ráadásul a globális technológiai fejlődés miatt a világnak egyre több chipre van szüksége. Nem meglepő, hogy a TSMC maga is gyors és folyamatos növekedéssel számol, ami valószínűleg a károsanyag-kibocsátás növekedését is magával hozza. A vállalat egyébként épp most tervez új gyárakat nyitni Tajvanon és Arizonában.

A kulcs a karbonlábnyom csökkentése

A szakértők szerint a kulcs mindenképpen az lenne, hogy a chipgyártók a lehető legnagyobb részben megújuló energiaforrásokat használjanak fel,

és némi optimizmusra ad okot, hogy a cégek is nyitottak erre az átállásra, amilyen gyorsan csak lehetséges.

A szektorban egyébként a TSMC után a Samsung és az Intel rendelkezik a legnagyobb karbonlábnyommal. Az óriások pedig már meg is kezdték a lépéseket a megújulók felé, de kérdés, hogy a chipek iránti kereslet jelenlegi ütemű növekedése mellett hogy alakul majd ez az átállás.

A Samsung fontos szereplője lesz Dél-Korea 2050-es vállalásának Forrás: samsung

Mindenesetre a TSMC idén nyáron közölte, hogy 2050-re zéró emissziót szeretne elérni, de már 2030-ra 40 százalékra növelnék a megújulók részarányát az energiafelhasználásukban.

Ez viszont nem lesz könnyű mutatvány, tekintve Tajvan egészének energiamixét.

Az országban ugyanis 2019-ben a fosszilis források adták az energiatermelés 91,5 százalékát.

A TSMC pedig jelenleg Tajvan teljes energiakínálatának 4,8 százalékát használja fel, ez a szám pedig 2022-re fölmehet 7,2 százalékig is az előrejelzések szerint.

Ezzel párhuzamosan a Samsung tavaly 12,9 millió tonna szén-dioxid kibocsátásért felelt. Bár a vállalat formálisan nem közölt emissziós célokat, a Samsung mindenképpen fontos szereplője lesz Dél-Korea vállalásának, amely alapján az ország 2050-re elérné a karbonsemlegességet.

Közben a nagy rivális Intel tavaly 2,88 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki, annak ellenére, hogy világszerte 10,6 milliárd kilowattóra energiát használt föl.

Egyetlen arizonai gyár például önmagában 561 millió kilowattóra felhasználását adta, csak 2021 első három hónapjában.

Az Intel lendületesen áll át a megújuló energiaforrások felhasználására Forrás: http://www.b2bnn.com/

A másik két céghez viszonyított, relatíve alacsony károsanyag-kibocsátás annak tudható be, hogy az Intel közlése szerint tavaly a termeléséhez szükséges energia 82 százaléka megújuló forrásokból származott.

Összességében tehát nagy kérdés lesz a következő években és évtizedekben, hogy a chipgyártás milyen ütemben és hatékonysággal tud átállni a megújuló energiaforrásokra. A termékeik ugyanis esszenciálisak a mindennapokban, a vállalatok pedig nyitottak is az átállásra. Az viszont még a jövő zenéje, hogy pontosan mikor köszönhet be a teljesen zöld chipgyártás kora.