Erről a pénzről hosszú évekig nem született döntés, bár Magyarország továbbra is szeretné visszakapni, ezért évről évre felmerül valamilyen megoldás a kérdésre.
2008-ban például Phenjan az akkori hírek szerint azt ajánlotta fel, hogy Budapest engedje el az adósság 90 százalékát, a maradékot, azaz több mint félmilliárd forintot pedig természetben, ginzenggyökérben fogadjon el.
Erre akkor a magyar kormány nemet mondott. Azután évekig nem volt előrelépés az ügyben, mígnem 2014-ben magyar delegáció utazott Phenjanba: az akkori szöuli nagykövet adta át megbízólevelét Észak-Koreának is, mivel a mindenkori dél-koreai nagykövet 2009 decemberétől a kommunista országba is akkreditálva van. Ekkor merült fel ismét a tartozás kérdése, de megállapodás nem született.
A VG most megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), hogy történt-e azóta előrelépés, ám a KKM nem tudott jó hírekről beszámolni.
A Magyar Államkincstár a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben 29,63 millió klíring rubel (közel 6 milliárd forint) követelést tart nyilván.
A kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolataink a nemzetközi szankciók miatt visszafogottak és a két ország kereskedelmi kapcsolata is minimális.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt évtizedben több év is tényleges termékmozgás nélkül múlt el Észak-Korea és Magyarország között. Tavaly például 1,6 millió forintnyi behozatalt és csak 800 ezer forintnyi kivitelt rögzített a KSH.