Így lett az ország legismertebb dallama és nagy rejtélye a MÁV-szignál

1976 - Nyugati pályaudvar csarnoka a rekonstrukció előtt

A Magyar Államvasutak klasszikus szignálja annyira jól sikerült, hogy annak komponálását gyakran egy hivatásos komolyzenésznek tulajdonítják, ismertségben pedig felülmúlja a Dallas és az Esti mese főcímzenéjét is. Összeállításunkban bemutatjuk az egész ország által ismert dallam keletkezésének kalandos, számos legendától övezett történetét.

Miért nem a "Megy a gőzös"?

Zenészkörökben elterjedt az a városi legenda, miszerint a pályázat nyertese Vujicsics Tihamér, Petrovics Emil, esetleg Deák Tamás lehetett, és úgy vélték, hogy a dallam szerzője vagy örököse a szignál minden egyes elhangzása után azóta is 5 forintot kap. Ez azonban téves vélekedés.

A DG-1 dallamgenerátoron lejátszott MÁV szignál 1973 októberében csendült fel először, méghozzá a Keleti pályaudvaron. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztályának 1974. november 4-én közreadott rendelkezése értelmében

a dallam első megszólaltatására minden vasútállomáson egységesen 1974. november 7-én került sor.

Ezáltal a szignál a vasúti közösségi közlekedés mindennapjainak részévé vált, az utasok pedig hamar megszerették, sőt becenevet is adtak neki:

Tilinkó.

Ezzel a szignál elindult azon az úton, amit ma sonic brandingnek, magyarul hangokkal történő márkaépítésnek hívunk.

A budapesti Nyugati pályaudvar csarnoka a rekonstrukció előtt (1976) Forrás: Fortepan / UVATERV

Érdekességként idézzük fel Papp Zoltán dunakeszi nyugdíjas javaslatát, amelyet postán juttatott el a MÁV Igazgatóságának 1976. október 4-én:

„Ha az ember utazik minduntalan hallja, hogy a bemondó signálja megszólal...Ilyenkor mindig azt gondolom, mennyivel stílszerűbb volna, ha ez a signál a „Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára" volna. Gondolom ez egy kis derűt is jelentene az utasoknak, és a célnak is teljesen megfelelne."

A MÁV 1976. október 23-án ezt a választ küldte az ötlet felvetőjének:

„A szignál megváltoztatása nem kívánatos, szükségtelen. A javasolt dallam hosszú, eszmei mondanivalója egyáltalán nem illik a korszerűsödő vasúti vontatásra, a vasúti közlekedésre vonatkozóan kedvezőtlen élcelődésre adna okot. Az alkalmazott signál zenei kiválasztását bizottság végezte. A dallamgenerátor által indított jelet a közönség megszokta, sőt megkedvelte."

A „Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára" dallamot azonban 1980-tól mégis használták vasúti szignálként,

habár csak a nagykanizsai vonal nosztalgiavonatainak bemondásakor.

A Pest Megyei Hírlap 1988-as évfolyamának egyik újságírója az alábbi érdekes történetet osztotta meg az újság hasábjain a „Tilinkó" kapcsán:

„Amikor annak idején először hallottam a Nyugatiban a jellegzetes dallamot, törtem a fejemet: mi is ez? A sínek közt haladó két pályamunkás beszélgetése gyújtott világosságot agyamban. – Hallod: fű, fa, virág...
Megvan. A húszas évek óriási slágere. Idézem idős olvasóim örömére: Jaj, de ravasz dolog ez a tavasz / megbolondít ez a szerelem / fű, fa, virág, és az egész világ / tudja meg, hogy magát szeretem! Nem taktusról taktusra azonos, de kétségtelenül felismerhető."

Cikkünk utolsó oldalán a "Tilinkó" nemzetközi karrierjéről is olvashat. Kérjük, lapozzon!