Kiemelte,
a jövő évi 200 ezer forint minimálbér, és a 260 ezer forint garantált bérminimum 20 százalékos növekedést jelent, amire az elmúlt években nem volt példa.
Felidézte, hogy a nemzeti konzultáció is felhatalmazást adott a bérek megemelésére. Mivel a járvány negyedik hulláma "itt topog az ajtóban", a szállítási láncokban nehézségek vannak, ezért hosszú távú megállapodást most nem kötnek, de erről a jövőben folytatják a tárgyalásokat a tervezhetőség érdekében.
Bodó Sándor rámutatott arra, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése hatással lesz az ennél magasabb bérekre, illetve a minimálbérhez kötött egyéb juttatásokra is.
Az ITM államtitkára hangsúlyozta, a kormány segíti a munkáltatókat a megállapodás végrehajtásában egyebek közt a munkáltatói járulékok csökkentésével, a kisvállalkozók adójának mérséklésével, illetve azzal, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatára a helyi iparűzési adó idei beszedési formája jövőre is megmarad.
Ezekkel az intézkedésekkel a cégeknél mintegy 660-670 milliárd forint marad, amit béremelésre fordíthatnak a vállalatok.
Az ITM államtitkára szerint a minálbér emelése a munkaerőpiacra is hatással lesz, tisztulni fog a foglalkoztatás.
Bodó Sándor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! műsorában fontosnak nevezte, hogy a magyar bérek elmozdultak, az idén mintegy 20 százalékkal növekednek. A szakképzett munkavállalókra nagy igény van, a jólképzett munkaerőt meg kell fizetni - tette hozzá.
A magasabb bérek a magyar gazdaságnak jó lehetőséget jelentenek, hiszen a nagyobb jövedelmet amunkavállalók a magyar piacon költik el, és ez motiválhatja a hazai termelést is - hívta fel a figyelmet az államtitkár.