Magyar fejlesztés is segítheti a tengeri kalózok és a terrorizmus elleni küzdelmet Afrikában

The Nigerian navy Special forces pretend to arrest a pirate in F735 Germinal French Frigate in a stage managed operations during the five-day joint military exercise between Nigeria and French navy codenamed Grand African NEMO (Navy Exercise Maritime Operations) in Nigerian waters on November 1, 2019. - The Nigerian Navy has participated in a five-day multinational military exercise codenamed Grand African NEMO (Navy Exercise Maritime Operations), and with a joint naval drills with the French counterpart designed to support regional navies and allied nations to check criminal activities and perfect strategies in tackling maritime crimes in the Gulf of Guinea. (Photo by PIUS UTOMI EKPEI / AFP)

Deep Blue Project néven komoly jármű- és eszközbeszerzésbe kezd a nigériai kormány, hogy annak révén csökkentese a Guineai-öbölben történő kalóztámadások számát, illetve a jelenleginél hatékonyabban léphessen fel az ország egyes térségeiben eluralkodó fegyveres banditizmussal, valamint a terroristacsoportokkal szemben. A beruházásoknak különös jelentőséget adhat, hogy az Afrika legnagyobb gazdaságának számító Nigéria magyar fejlesztésű eszközt is vásárolna a kalózok és a terroristák elleni harchoz.

Nigéria a következő három hónapban

195 millió dollár értékben vásárol repülőgépet, helikoptert, drónokat, hadihajókat és úgynevezett 'elfogóhajókat', hogy megerősítse a kalózokkal fertőzött Guineai-öböl biztonságát.

Így a kereskedelmi, teherfuvarozást végző hajótulajdonosoknak és üzemeltetőknek várhatóan kevesebbet kell költeniük a magán biztonsági szolgálatokra.

Kalózt tartoztat le a nigériai parti őrség Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

A beszerzés 2 hadihajót, 2 helikoptert, 2 repülőgépet, 4 drónt, elfogóhajókat és fegyverrel felszerelt hajókat is érint. A projekt különlegessége, hogy egy magyar cég is érintett a beszállításban.

Ebben segíthet a magyar fejlesztés Nigériában

Nigéria ugyanis legalább húsz repülőgépet vásárol a Magnus Aircraft repülőgépgyártól, amelyeket a tengeri megfigyelés mellett a Boko Haram terrorszervezet ellen vívott háborúban fognak alkalmazni. A terrorszervezet - más, hasonló csoportosulásokkal együtt - jó ideje aktív a térségben. Ahogy arról az Origo beszámolt, december közepén 350 iskolás fiút raboltak el a Boko Haram fegyveresei az ország északi részén, akiket végül a hadsereg alakulatai szabadítottak ki. Nemrégiben pedig fegyveresek szintén egy iskolából hurcoltak el diákokat az ország kevésbé stabil északi térségében.

Magnus Fusion 212, magyar elektromos repülőgép nemzeti színekben Forrás: Dr. Varga Sándor

A terroristacsoportok elleni küzdelemben is segítséget nyújthat a magyar hátterű fejlesztés.

A repülőgépet a légi megfigyelést is lehetővé tevő kamerarendszere tette érdekessé az afrikai ország kormánya számára,

ami akár több kilométeres távolságból is kiszűri a mozgást, az adatokat pedig azonnal, online továbbítja a földi beavatkozó egységeknek. Persze mindezt egy harci helikopter is el tudja végezni, viszont nagyságrendekkel drágább, és az üzemeltetése is költséges, óránként nagyjából hatezer dollár. A Fusion esetében ez mindössze hatvan dollár, mivel kerozin helyett benzinnel működik. Így valójában működési költsége tette vonzóvá a magyar találmányt, ami után már a kenyai határőrség is érdeklődik.

A legalább húszgépesre tervezett üzlet nagysága milliárd forintos nagyságrendű lehet

- árulta el egy interjúban a vállalat vezetője.

Jelenleg a kalózkodás gócpontja a Guineai-öböl Forrás: Wikimedia Commons/Alvaro1984 18

A beruházások révén olcsóbb lehet a biztonság

A megnövelt állami tengeri jelenlétnek köszönhetően a Nigéria számára kulcsfontosságú kőolajipart szolgáló hajóknak kevesebbet kellene költenie a magán kísérőhajókra, melyek napi 8-10 ezer dollárba is kerülnek. Becslések szerint

a nigériai gazdaság évi 6 milliárd dollárt veszít a hajózáshoz kapcsolódó költségnövekedés miatt.

A beszerzésnek hála az állam felmondhatta az eddigi bérleti szerződését az Ocean Marine Solutions vállalattal, ami eddig tette lehetővé a haditengerészet számára a part menti járőrözést, hajónkénti 1500-2500 dolláros napi áron.

A nigériai szenátus 2019-es jelentésében egyébként a vállalatot tette felelőssé a megemelkedett számú kalóztámadásért.

A magasabb fokú biztonságra nagy szükség van, mivel a Guineai-öbölben 2020-ban túszul ejtett 135 tengerész 95 százalékát nigériai vizeken ejtették 22 különböző incidens során. Már 2019-ben egyértelmű jelei voltak a nyugat-afrikai kalózkodás erősödésének, különösen a Nigériához köthető aktivitásnak. A 2019-es incidensek nagyjából 60 százaléka nigériai felségvizeken történt, elsősorban a Niger folyó deltavidékén, valamint Lagos kikötőjének térségében.

Akcióban a nigériai parti őrség Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

A kalózok már nem elégednek meg azzal, hogy az árukészleteket dézsmálják meg a hajókon: rendszerint váltságdíjat követelnek az elraboltakért, akiknek általában megkímélik az életét. Persze továbbra sem vetik meg a gazdag zsákmányt, de a Guineai-öbölből érkező beszámolók szerint már nem az olajtankerek jelentik az ottani banditák számára a legértékesebb prédát, hanem maga az ember.

Túszonként akár 35 millió dollárt is kérhetnek a szabadon bocsátásért a tengeri bűnözők.

Nigéria továbbra is a nyugat-afrikai térség legkritikusabb állama lesz a tengerészeti biztonság szempontjából. Ezen pedig az sem változtat, hogy a járvány miatt visszaeső világkereskedelem miatt kevesebb hajó halad át a térségen.

A szakértői állásfoglalások egyetértenek abban, a nyugat-afrikai kalózkodást jóval nehezebb lesz visszaszorítani, mint az eddigi gócpontokban zajlott hasonló tevékenységeket, mivel Nigériában a kalózcsapatok többsége a gyenge központi kontroll alatt álló Niger folyó deltájában verbuválódik.