A csalásra a Google hibájából derült fény, ugyanis
annak tényére egy, az óriásvállalat által az ellene indított monopóliumellenes per kapcsán benyújtott és tévesen szerkesztett dokumentum hívta fel a figyelmet.
Eme súlyos hanyagság felülvizsgálata kiderítette, hogy a külső hirdetők nem tudtak a "Bernanke" rendszer létezéséről, amely így éveken át titokban dollármilliókat termelt az óriásvállalat számára.
A Google immár sokadszorra élt vissza monopolhelyzetével az árak befolyásolása és irányítása érdekében, valamint piaci összejátszások révén rendszeresen bundázta meg a hirdetési árveréseket."
- tette közzé Ken Paxton főügyész egyik közösségi bejegyzésében tavaly decemberben.
A Texas állam által benyújtott kereset szerint az árak befolyásolására a Google folyamatosan a "Bernanke" rendszert használta fel.
Az óriásvállalat képviselője azonban azt állítja, hogy a "Bernanke projekt"-ből származó információk összehasonlíthatóak más vásárlási eszközök által kezelt adatokkal, és azok nem adnak okot a visszaélés gyanújára.
A Google április 6-án nyilvánosságra került érvelése szerint a texasi felperesek alapvetően félreértik a digitális reklámpiacot, "az ügy jelenlegi fázisában szinte egyáltalán nem tesz említést arról, hogy a per hogyan segítene a vásárlóknak" - hangoztatják az óriásvállalat ügyvédei.
"A felperesek által szükségesnek vélt kormányzati beavatkozás jelentős kárt okozna sok nagy- és kisvállalkozás számára, amelyek a Google hatékony hirdetési szolgáltatásainak igénybevétele mellett döntenek" - tették még hozzá a jogi képviselők.
Egyelőre tisztázásra vár az a kérdés is, hogy a Google miért a "Bernanke" nevet adta a peres eljárás alatt lévő projektjének. Annyi azonban tény, hogy Ben Bernanke az Egyesült Államok jegybankjának elnöke volt 2006 és 2014 között, így ezekben az években ő irányította az amerikai monetáris politikát.