Az útvonal fejlesztése hatalmas beruházást igényel, azonban a potenciális nyereség jóval nagyobb lesz ennél.
Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az északi-tengeri út nemzetközi tranzitfolyosóvá váljon
- mondta el Andrej Belouszov, a miniszterelnök első helyettese, megjegyezve, hogy ennek eléréséhez a kormánynak ki kell alakítania a megfelelő infrastruktúrát és korszerűsíteni a térség navigációs rendszereit.
Erős flottát kell létrehozni - beleértve a jégtörő flottát is -, kikötői infrastruktúrát és a legmodernebb kommunikációs, valamint navigációs rendszereket.
A közelmúltban az Origó is beszámolt róla, hogy az orosz kormány már elkezdte építeni a világ leghatalmasabb nukleáris sarkvidéki jégtörő flottáját. Belouszov pedig azt is kifejtette, hogy tervezik egy digitális platform felállítását, amely lehetővé teszi a szállítmányozók számára, hogy nyomon követhessék a rakomány mozgását.
Az útvonal, amely Oroszország északi, sarkvidéki és távol-keleti régióinak teljes hosszában húzódik, az elkövetkező években akár az Európa és Ázsia között szállított áruk fő kereskedelmi útvonalává válhat,
ugyanis felére csökkenti a szállítási időt, szemben a hagyományos szuezi vagy panamai útvonalakkal. Ez jelentős költségcsökkentést eredményez, így hát nem véletlen, hogy a kontinensnyi méretű ország az áruszállítás nagy volumenű növekedését várja a beruházásoktól.
Moszkva tervei szerint
2024-re évente akár 80 millió tonna rakományt lesz képes itt szállítani, 2030-ra pedig az útvonal az egész szezonban járható lesz, és évente 150 millió tonna áru áramolhat keresztül az Oroszország kizárólagos gazdasági övezetében található tengeri folyosón.
Ezen kívül a kormány 2030-ra felújítaná az ország összes fontosabb közlekedési folyosóját is, beleértve a Transzszibériai vasútvonalat, valamint egy autópályát, amely összeköti Finnországot Nyugat-Szibériával.