Nem volt válság a beruházások területén hazánkban

A mostani Y, Z és alfa generációsok már úgy nőttek fel, hogy számukra elképzelhetetlen lenne a világ digitális eszközök nélkül.

A beruházási ráta a második negyedévben 27 százalékot tett ki, évek óta ezen a magas szinten áll az adat, a beruházások területét mintha elkerülte volna a válság - mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügyekért felelős államtitkára a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 10. makrogazdasági konferenciáján szerdán Budapesten.

Kiemelte: jelenleg 6.700 milliárd forint értékű beruházás van folyamatban, ami átadást követően 25 százalékpontnyit lesz képes hozzáadni a GDP-hez.

Az állami és magánberuházások magas szintje a jövőbeni GDP alakulását kedvezően befolyásolja, annak köszönhetően

hosszabb távon is 4 százalékos maradhat a gazdasági növekedés

- mutatott rá az államtitkár, aki azt is felidézte, hogy az idén várhatóan 7-7,5, jövőre 5 százalék körüli lehet a növekedés mértéke.

Amikor a vírus elérte az országot, azaz 2020-ban a magyar kormány, a nemzeti bank és a bankrendszer a GDP 30 százalékát kitevő összeget mozgósított a gazdaság ösztönzése érdekében - tájékoztatott Gion Gábor. A fiskális kiadások közül a különféle beruházásösztönző támogatásokat, egészségügyi kiadásokat és adókönnyítéseket említette meg, továbbá a jegybank hitel- és kötvényprogramjaira hivatkozott, illetve szólt arról is, hogy a bankszektornak a hitelmoratórium jelentett nagy áldozatot.

A magyarországinál nagyobb gazdaságvédelmi csomag egyedül a németeknél és a cseheknél volt

- fűzte hozzá.

A mostani Y, Z és alfa generációsok már úgy nőttek fel, hogy számukra elképzelhetetlen lenne a világ digitális eszközök nélkül. Fotó / Shutterstock

A gazdaságvédelmi intézkedések tavaly 5,5 százalékpontos hatást fejtettek ki a GDP-re, ami azt jelenti, hogy a beavatkozás nélkül nem 5, hanem 10 százalék feletti lett volna a visszaesés mértéke - ecsetelte az államtitkár. Idén már az ösztönző programok befolyása a GDP 8 százaléka fölé tehető, a kormányzati intézkedések nélkül tehát 2021-ben is recesszióban maradt volna a magyar gazdaság - tette hozzá. Ezzel szemben

a második negyedévre a magyar gazdaság elérte a válság előtti szintet, az uniós országok között a harmadik leggyorsabb kilábalást mutatta.

Gion Gábor hangsúlyozta, hogy a 25 év alattiak szja-mentessége nem populista, hanem racionális döntés. A svédországi munkaerőpiac tanulmányozása után jutottak arra, hogy Magyarországon három csoport - az 55 év fölöttiek, a 30-as éveikben járó nők és a fiatalok - foglalkoztatását érdemes lenne ösztönözni. Magyarországon a munkanélküliségi ráta a 2010-es 10 százalék feletti szintről jelentősen, 4 százalék körüli szintre csökkent mostanra. Ezen a téren uniós szinten az élvonalhoz tartozik az ország, a foglalkoztatásban ugyanakkor közepesen teljesít - magyarázta a hátteret.

A gazdaságot övező kockázatokról beszélve Gion Gábor elmondta, hogy a járvány tartós fennmaradása és új vírusmutációk felbukkanása mellett

a chiphiánynak nevezett "mindenhiánnyal" is számolni kell a jövőben.

Szinte minden iparágban panaszkodnak a vállalatvezetők az ellátási láncok "komoly megroppanására". Kettős nyomás figyelhető meg a világgazdaságban: amellett, hogy "mindenki egyszerre próbált meg újraindulni", az akadozások miatt azok is elkezdtek készleteket felhalmozni, akik korábban ezt nem tették meg.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az árak "előbb-utóbb elérnek egy inflexiós pontot", és ha elindulnak lefelé, akkor - ha a drágábban vásárolt alapanyagot olcsóbban eladható termékbe kell beépíteni - jelentős értékvesztések is keletkezhetnek.

Gion Gábor arról is beszélt, hogy

a növekedést Magyarországon a digitalizációval is lehet ösztönözni a következő években,

a járvány ezen a területen sok korábban áthidalhatatlannak beállított problémát megoldott.

Az automatizációról szólva azt mondta, hogy az nem opcionális, hanem kötelező abba befektetni. Aki nem automatizál és robotizál, az addig tud versenyképes maradni a piacon, ameddig versenytársa nem ruház be a fejlett technológiákba - húzta alá utalva arra, hogy például Svédország és Hollandia példáját is érdemes megnézni.

A gazdaságösztönző intézkedéseket a kormány nem kívánja leállítani, azért is lenne korai ezt tenni, mert egyelőre a régiós versenytársak sem léptek még erre az útra - mondta végül Gion Gábor.