Így állítanák meg a világ legnagyobb gazdaságai az olaj drágulását

(210223) -- TIANJIN, Feb. 23, 2021 (Xinhua) -- File photo shows workers of the China National Offshore Oil Corporation (CNOOC) drilling at the Bozhong 13-2 field, which is situated in the middle of the Bohai Sea, 140 km away from north China's Tianjin Municipality. The China National Offshore Oil Corporation (CNOOC) announced Monday that it has discovered a field in the Bohai Sea with estimated reserves of crude oil and natural gas totaling 100 million tonnes of oil equivalent. (Tianjin branch of China National Offshore Oil Corporation (CNOOC)/Handout via Xinhua) (Photo by Tianjin branch of China National / XINHUA / Xinhua via AFP)

A világ legnagyobb gazdaságai közül néhány ország hozzányúl a stratégiai olajtartalékokhoz, hogy visszafogja a fekete arany áremelkedését. Az elemzők és a piaci szereplők azonban inkább szkeptikusak, amit az olajár világpiaci árának reakciója is mutat.

A Fehér Ház kedden jelentette be, hogy az USA 50 millió hordónyi kőolajat szabadít fel a következő időszakban a stratégiai olajtartalékaiból. A bejelentés nem érkezett váratlanul, ahogy az Origo korábban megírta, a lépés előkészítése már egy ideje zajlott. A cél az, hogy megállítsák az olajár emelkedését, és ezzel visszafogják az amerikai inflációt, amely az üzemanyagárakban is jelentősen érezteti a hatását.
Az USA ráadásul nincs egyedül.

A lépés koordinált, ugyanis olyan nagy olajfogyasztó országok is részt vehetnek az akcióban, mint Kína, India, Japán, Dél-Korea, valamint az Egyesült Királyság.

India már közölte, hogy 5 millió hordót szabadít fel a tartalékokból, míg az Egyesül Királyság 1,5 millió hordót vállalt – a többi ország egyelőre nem közölt pontos számokat.

Januárban kezdődik az amerikai stratégiai olajkészlet egy részének értékesítése

Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma decemberben megkezdi a stratégiai nyersolajkészlete (SPR) egy kis részének értékesítését - közölte a minisztérium.

Ezt megelőzően az érdeklődő cégeknek legkésőbb december 6-áig ajánlatot kell benyújtaniuk az eladási aukciókon való részvételre. Az energiaügyi tárca december 14-ig osztja szét a szerződéseket az ajánlattevők között, az ezek alapján történő szállítások pedig 2022. januártól áprilisig zajlanak majd. A minisztérium ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az első szállítások már akár december végén elkezdődhetnek.

A tervezett aukciókra a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége (OPEC+) minisztereinek következő, december 2-án esedékes találkozója után kerül sor.

Az amerikai energiaügyi minisztérium által meghirdetett aukciókon 32 millió hordó kőolajat értékesítenek, amit abból a négy tárolóból nyernek ki, amelyekben az Egyesült Államok stratégiai készletei koncentrálódnak.

Az energiaügyi minisztérium legkorábban december 17-én ismerteti, hogy ki veheti meg az SPR-ből származó, további 18 millió hordó kőolajat, aminek a felszabadítását a kongresszus korábban jóváhagyta. A minisztérium azt tervezi, hogy 2022-2024-ben juttatja vissza az eladott kőolajat az SPR-be.

Kína részéről közben Csao Li-csien, a külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón közölte, országa saját szükségletei szerint szabadítja majd fel nyersolajtartalékait. Az MTI beszámolója szerint Csao elmondta, Peking szoros egyeztetéseket folytat az olajtermelő és olajfogyasztó országokkal a stabil olajpiac biztosítása érdekében. A szóvivő mindazonáltal arra a kérdésre nem adott választ, hogy vajon Kína részt vesz-e az olajkészletek az Egyesült Államok irányításával megvalósuló, összehangolt felszabadításában.

Dolgozók egy kínai illetőségű tengeri olajkitermelő platformon Forrás: Xinhua via AFP/Xinhua News Agency.All Rights Reserved/Tianjin Branch Of China National

Olajpiaci érdekek

Az amerikai döntésnek több különálló oka is van. Egyfelől Washington már egy ideje igyekszik nyomást gyakorolni az OPEC-re és külsős szövetségeire (OPEC+), hogy fokozzák az olajkitermeléseiket, annak érdekében, hogy növeljék a kínálatot, és ezzel visszafogják az olaj világpiaci árának emelkedését.

Az OPEC+ eddig ellenállt a felhívásnak, sőt, inkább nyugalomra intett mindenkit, aki a kitermelés hirtelen fokozását követeli.

Nemrég az Egyesült Arab Emírségek energiaminisztere, Suhail al-Mazrouei jelezte, hogy az OPEC szorosan követi a piaci árak és az előrejelzések alakulását, és arra kérte a piaci szereplőket, hogy bízzanak a szervezetben. Hozzátette, az amerikai Energy Information Administration (EIA) már olajkínálati többletet vár a jövő év első negyedévére.

A januári szállítású amerikai WTI kőolaj hordónkénti árfolyamának idei alakulása Forrás: Investing.com

Vagyis az OPEC elsősorban a piaci előrejelzések alakulására hivatkozik, amikor tartózkodik a kitermelés hirtelen megemelésétől, azonban a tagországainak gazdasági érdekei sem diktálnának egy, a jelenleginél sokkal alacsonyabb olajárat.

Az OPEC+ országok ugyanis általában a hordónkénti 70 dollár fölötti árszinttel elégedettek, ugyanis ez már megfelelő bevételt termel az olajexportra erősen építő gazdaságaik számára.

Ha azonban a jelenleginél sokkal több olajat termelnének, akkor az valószínűleg visszahúzná az olajárat a jelenlegi, 80 dollár körüli szintről.

A jelenlegi várakozások szerint egyébként az OPEC+ országok a decemberi találkozójukon arról döntenek majd, hogy napi 400.000 hordóval fokozzák a kitermelésüket – ez jóval enyhébb bővítés lenne annál, amit Washington szeretne.

Az amerikai érdek pedig nemzetgazdasági szempontból is világos. Az USA-ban, októberben az infláció 31 éves csúcsra ugrott, és a 6,2 százalékos fogyasztói árnövekedés a legnagyobb éves alapú pénzromlás volt az 1990-es évek óta. Közben pedig az üzemanyagárak is erőteljesen emelkednek.

Váratlan reakció?

A keddi washingtoni bejelentéstől tehát alapesetben azt lehetett volna várni, hogy a hatására az olajárak csökkenésnek indulnak. Nem ez történt.

Az amerikai WTI és a nemzetközi benchmarknak számító Brent is drágult – utóbbi napon belül több mint 3 százalékkal, meghaladva a hordónkénti 80 dolláros szintet.

Bár ez a piaci válasz elsőre meglepő lehet, több elemző azonnal hangsúlyozta, amennyiben távolabbról nézzük a bejelentést, teljesen indokolt reakciót láthattunk. Egyfelől az 50 millió hordó olaj az Egyesült Államokban nagyon csekély mennyiségnek számít. Az USA napi olajfogyasztása nagyjából 18 millió hordóra tehető, vagyis a teljes felszabadított kapacitás mindössze három napra lenne elég. Ehhez jön még, hogy - ahogy a Goldman Sachs jelezte - a piac lényegében már teljesen beárazta az amerikai döntést, vagyis inkább az lett volna meglepő, ha a bejelentésre az olajár jelentős csökkenésnek indul.

Megállíthatják az áremelkedést a stratégiai olajkészletek? Forrás: shutterstock

Miként a CNBC-nek nyilatkozó elemző, Stephen Schorck hozzátette, ha azzal számolunk, hogy a többi ország összesen még 50 millió hordónyi olajat szabadít fel a stratégiai tartalékaiból,

akkor az így adódó 100 millió hordó csupán egyetlen napi globális olajkeresletnek felel meg.

Vagyis itt strukturálisan elenyésző mennyiségekről van szó.

A szakértő kiemelte, jelenleg a piacon nagyon sokan fogadnak arra, hogy a fekete arany a közeljövőben eléri a 100 dolláros szintet, és ez akár már 2022 első negyedévében realitássá válhat. A teljes képhez tartozik, hogy bár a nagy intézményi befektetők valóban elérhetőnek tartják a 90-100 dolláros olajárat a következő hónapokban, az említett amerikai Energy Information Administration épp nemrég közölte, hogy a számításaik szerint nem kizárt, hogy tartósan 80 dollár alatt maradhat az olajár 2022-ben.

Látható tehát, hogy ellentétes érdekek csapnak most össze a globális olajpiacon, és egyelőre erősen valószínűsíthető, hogy az OPEC+ nem fog hirtelen (főleg nem külső nyomásra történő) lépést tenni.

Mennyire drága az olaj?

Az, hogy az olajár végül miként alakul a következő hónapokban, nemcsak a tőzsdei kereskedők, de a nemzetgazdaságok számára is nagyon fontos téma lesz. Felmerül azonban a kérdés, hogy az esetleges turbulenciák mellett mennyire tartható reálisnak a jelenlegi árszint, ha történelmi távlatban tekintünk a piacra.

A januári szállítású Brent típusú kőolaj hordónkénti árfolyamának idei alakulása Forrás: Investing.com

Erről épp kedden beszélt a JPMorgan amerikai befektetési bank elemzője. Marko Kolanovic hangsúlyozta, a historikus szintekhez viszonyítva az olajárak jelenleg kifejezetten alacsonyak.

Ha ugyanis azt nézzük, hogy milyen eszközár-emelkedés volt a fejlett gazdaságokban az elmúlt 20 évben, akkor most a 115 dolláros hordónkénti olajár lenne indokolt.

A stratéga kiemelte, nem számít ilyen magas árra rövid távon, ez csupán elméleti eredmény, ha összevetjük az olajár alakulását más eszközök teljesítményével.

Mindazonáltal Kolanovic számítása jól mutatja, hogy a globális olajpiacon jelenleg igen sajátos helyzet alakult ki, és a fejlemények alapján egyelőre nem is várható, hogy a feszültségek a közeljövőben enyhülni fognak.