Kiderült, milyen lakásokat lehet a leggyorsabban eladni

Győr, 2013. november 26. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöld Beruházási Rendszer "Klímabarát Otthon" Panel II. alprogramba tartozó Déry Tibor utcai felújítás előtt álló (b) és már felújított (j) panelházak Győrben 2013. november 26-án. Ezen a napon Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy folytatódik a panelfelújítási program, és mintegy nyolcezer lakás újulhat meg a Panel II. program során a következő időben. MTI Fotó: Krizsán Csaba

A gyorsan emelkedő négyzetméterárak sem riasztották el a vevőket, de azért némiképp változott azértékesítés idő, mutatta ki az Otthon Centrum elemzése. Nem volt szélsőséges kilengés, 2021-ben is apaneltulajdonosok találtak leggyorsabban vevőt, s amíg a téglalakások értékesítési ideje nem változott,addig a családi házak átlagosan két héttel kevesebb időt töltöttek a piacon, írja közleményében az Otthon Centrum.

Az Otthon Centrum 2021-et felölelő statisztikái szerint

tavaly a használt családi házak forgási sebessége változott a legtöbbet,

átlagosan 154 nap kellett az értékesítéshez. A téglalakások ennél érezhetően rövidebb időt töltöttek a piacon, átlagosan 110 napot, míg a panellakások keltek el a leggyorsabban, csupán 82 napra volt szükség a tranzakció létrejöttéhez.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a 2020-as számsorral összevetve a tavalyi adatok némiképp változtak, a három szegmens közül kettőben nőtt a forgási sebesség, vagyis az ingatlant gyorsabban el lehetett adni.

A legmarkánsabb különbségekről szólva a szakember kiemelte:

„Amíg a téglalakások értékesítési ideje nem változott 2020-hoz képest, addig tavaly a paneleket 10, a házakat 14 nappal rövidebb idő alatt lehetett értékesíteni a hálózati eladási statisztikák szerint".

Illusztráció (Panellakások) Forrás: MTI/Krizsán Csaba

A szakember azt is elmondta, hogy

a relatíve olcsóbb panellakások kedveltsége továbbra is nagy, és hagyományosan a legrövidebb ideig vannak a piacon.

Ugyanakkor a 82 napos eladási számtani középértéktől igen komoly eltérések mutatkoznak országrészenként. Leggyorsabban a hat régióközpontban cseréltek tulajdonost a panelek, ezek átlaga 62 nap, míg Budapest belső kerületeiben közel dupla ennyi időre volt szükség (115 nap), amely egyben a leghosszabb időtartam is a panelek között. Ugyancsak száz nap feletti értékesítés idő kellett az agglomerációban (106 nap), és az 5-25 ezer fős településeken (112 nap), míg a megyei jogú városokban ennél jobban pörgött a piac (95 nap). A második leggyorsabban a külső pesti kerületek paneljei keltek el (80 nap), míg Budán, valamint a 25-50 ezer fős városokban 86 nap alatt lehetett eladni egy panellakást.

A forgási sebesség a korábbiakhoz képest főleg a megyei jogú városokban nőtt, ott csökkent az eladási idő, míg

a Budapest belvárosában lassult a tempó, ott kellett a legtöbb idő az értékesítéshez.

A téglalakások átlagos forgási ideje 110 nap volt tavaly, egyedül a régióközpontokban alakult 100 nap alatt a középérték (88 nap). A legmagasabb pedig a 25 ezer főnél kisebb településeken, ahol 128 nap kellett a sikeres értékesítéshez. A legtöbb helyen azonban három és fél hónap körül alakult a forgási sebesség. A panellakásokhoz hasonlóan a régióközpontokban 12 nappal, a megyei jogú városokban 6 nappal csökkent a téglalakások értékesítési ideje. Budapesten a belvárosban azonban nőtt a forgási sebesség 12 nappal, mint ahogy az agglomerációban és a kisebb városokban is 11 nappal.

„A használt házak forgási sebessége még mindig a leglassabb, azonban az utóbbi években ebben a szegmensben csökkent a legnagyobb mértékben az értékesítéshez szükséges idő" – ismertette a piac egyik lényeges változását az Otthon Centrum elemzési vezetője, aki elmondta: amíg 2014-ben még átlagosan 240 nap kellett a sikeres tranzakcióhoz, addig ez az időintervallum tavaly átlag 154 napra csökkent.

Az értékesítéshez a legkevesebb idő - a régióközpontokon túl - a fővárosi agglomerációban és a külső pesti kerületekben kellett,

átlagosan 135 nap. A kisebb településeken 170 nap, míg Budán volt a legtöbb: 200 nap. Utóbbi magyarázata a négyzetméterárak jelentős emelkedése. Budán másfél hónappal hosszabb az eladáshoz szükséges idő, mint 2020-ban és az országos átlagnál is ugyanennyivel több idő kellett a sikeres értékesítéshez. Tavaly számottevő csökkenés csak a 25 ezer főnél kisebb településeken, az agglomerációban és a régióközpontokban történt 2020-hoz képest, vagyis Budapesten és a legtöbb megyei jogú városban nem rövidült az értékesítéshez szükséges idő.