Az állatok is megszenvedik az Ukrajnában dúló háborút - képek

This photograph shows dogs in an aviary in the "Home for Rescued Animals" shelter in the western Ukrainian city of Lviv on March 26, 2022. - At the "Home for Rescued Animals" in the city of Lviv exotic creatures are now sheltered alongside everyday pets - those left behind in the rush of refugees fleeing Russia's invasion of Ukraine. Shelter manager Orest Zalypskyy estimates his shelter has taken in 1,500 animals since the war began, from migrants and shelters in "hot spots" to the east. Around 20 or so were collected from Lviv's train station - the locus of chaos in the first days of the war, where carriages and platforms heaved with desperate passengers. (Photo by Aleksey Filippov / AFP)

A több mint egy hónapja zajló orosz-ukrán háború nem csak az emberek, hanem az ukrajnai állatok életét is felforgatta.

Drámai, egyben kockázatokat is jelent az állatok pusztulása

Az ukrajnai orosz invázió – akárcsak sok korábbi háború – rávilágított az állatok emberi életben betöltött kritikus szerepére. Az állatok pusztulása a háborúban több minden miatt drámai, illetve képvisel önmagán túlmutató problémákat. Például a vadon élő fajok egyedeinek hiánya károsítja az ökoszisztémát, a haszonállatok pusztulása pedig az élelmezésbiztonsági kockázatokat növeli, míg a kedvencektől való fájdalmas elszakadás komoly pszichés stresszt jelenthet az embereknek.

Kattintson a galériára, hogy lássa a képeket a háborús állati sorsokról!

Az elmúlt évek statisztikái alapján Ukrajna körülbelül 750.000 kutyának és 5,5 millió macskának ad otthont. A háború elől való menekülés közepette ezek közül rengeteget hagytak hátra, különösen a nagyobb testű kutyákat. Bár jelenleg számos állatvédő csoport és aktivista a harcok káoszában is azon dolgozik, hogy minél több kóbor vagy gazdátlanná vált állatot sikerüljön megmenteni, az odaadásukért már többen is az életükkel fizettek. Emlékezetes, hogy március elején három állatmentő önkéntes halt meg, amikor egy harkovi állatmenhelyet lebombáztak.

Harkovban a Feldman Ecopark állatkert szintén megsérült a harcok közepette, míg a hírek szerint a Kijevtől északra található Park XII Months állatkert állatai az éhségtől és a hidegtől kezdtek pusztulni. Nem kevésbé szenvednek az ukrán haszonállatok sem. A holland székhelyű Poultry World kereskedelmi kiadvány szerint az Avangard – Ukrajna legnagyobb tojástermelője – azt állítja, hogy több farmját bezárták és megsemmisítették az orosz agresszió miatt.

Az MHP, az ország legnagyobb csirkehústermelője közel 8 millió dolláros (2690 milliárd forint) veszteséget szenvedett el,

amikor orosz lövedékek érték kijevi raktárát. Egy másik helyi gazdaságban pedig az áramszünet miatt kellett felfüggeszteni a termelést, és állatállomány nagy részét a takarmányhiány miatt levágni.

Állatvédelem a háborúkban

Az állatok helyzete Ukrajnában nyugtalanító, de nem meglepő. Az emberiség történelme során a háborúskodás az állatokat nemcsak közvetve sértette, hanem sokszor lényegében be is sorozták őket. Elég csak Hannibál elefántjaira, a hírvivő galambokra, vagy épp a csatamezőn vágtázó lovakra gondolni. A harcokba bevont állatok gyakran maguk is célpontokká váltak az ellenfél részéről.

Bár a hadviselés technológiai fejlődése mára kevésbe teszi szükségessé az állati munkát, azonban még most is alkalmaznak egyes fajokat.

A kutyákat például a bombák kiszagolására, a patkányokat a taposóaknák észlelésére, míg a delfineket és az oroszlánfókákat arra tanítják, hogy megvédjék a kikötőket a tengeri aknáktól. Emellett sertéseket, majmokat, egereket és tengerimalacokat használnak leginkább a biológiai és vegyi fegyverek, valamint a robbanóanyag-tesztek során. Emellett a haszon- és társállatok, vagy a cirkuszokban és állatkertekben raboskodó fajok az emberekhez hasonlóan válnak a háború áldozataivá.

Bár a nemzetközi humanitárius jog szerint a fegyveres konfliktusövezetekben – például farmokon – a polgári infrastruktúra elleni szándékos támadások háborús bűnnek minősülhetnek, Jerome de Hemptinne, a nemzetközi humanitárius jog (IHL) szakértőjének kutatása szerint

az állatok nagyrészt ki vannak zárva a háborús egyezményekből, például a genfi és a hágai egyezményekből.

Bár vannak kivételek, például a veszélyeztetett fajokat védő többoldalú egyezmények, de még akkor is, ha az állatok jogi státusza az elmúlt évtizedekben fejlődött, az állatvédelemnek a nemzetközi humanitárius illetve háborús jogba való beépítése továbbra is kihívást jelent. Tulajdonképpen háború idején az állatok egy "szürke zónában" vannak jogi értelemben, és az őket védő politikai erőfeszítések még csak egy hosszú, bizonytalan út kezdetén járnak. Ráadásul, ha az állatvédelmet sikerülne is a háborús törvényekbe beépíteni, a konfliktus közepette a szabályok betartatását nehézkes lehet ellenőrizni. Amellett is, hogy az emberi egészség és az állatok egészsége háborús és békeidőben is elválaszthatatlanul összefügg.