A bankok döntő többsége a megtakarítási ajánlatainál egyelőre sajnos nem követi a dráguló hiteleket, s alig növeli betétikamatait. Az MNB honlapján lévő Betét- és megtakarításkereső programban – ahol ingyenesen valamennyi bank ajánlata összehasonlítható – remélhetőleg első fecskeként azért végre felbukkant néhány hitelintézetet, amely forint összeg lekötése esetére legalább évi 2 százalékos betéti kamatot kínál (a cikk írásakor a legmagasabb elérhető éves kamatláb 3,75 százalék).
Ezzel szemben
a legtöbb banknál jelenleg csak évi 0,01-0,05 százalékot fizetnek a lekötésre,
ami még a tranzakciós költségeinket sem igen fedezi. A jogszabályok alapján a magánszemélyek betéteire egyébként nem lehet 0 százalék vagy negatív kamatot kínálni.
Mielőtt elhelyeznénk valahol a pénzünket, kérdezzünk rá, hogy valóban leköthető bankbetétről van-e szó!
A hitelintézetek ugyanis biztosítók, befektetési szolgáltatók termékeit is forgalmazzák, ráadásul kombinált megtakarításokat is kínálnak (ezek egy része betét, a másik pedig ettől eltérő kockázatú rész, például életbiztosítás, kötvény, befektetési alap). Hosszú távra, 3-5 évre Tartós Befektetési Számla (TBSZ) nyitására is lehetőséget kínálnak a bankok, de itt sem mindegy, hogy tartós betéti vagy befektetési szerződésről van-e szó.
A lekötött betét utáni kamat pontos mértékét az – azonos feltételek alapján kialakított, s így összehasonlítható – egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) jelzi. Ezt a hitelintézeteknek fel kell tüntetniük a betéti ajánlatnál. Természetesen az is fontos, hogy forint vagy egyéb deviza-e a lekötendő betét pénzneme, hiszen utóbbinak árfolyamkockázata is van.
A magasabb betéti kamatot gyakorta valamilyen feltételhez is kötik a bankok.
Szinte mindenütt elvárják, hogy folyószámlát nyissunk náluk,
másutt akár bankkártyaszerződés és internetbanki szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés megkötését kérik tőlünk. Van, ahol csak a bankba érkező új pénzünkre adnak több kamatot, korábbi megtakarításainkra nem.
Nem mindegy az sem, hogy miképp kamatozik a betét. Míg a fix kamat a lejáratig „kőbe vésett" (hacsak nem törjük fel a betétet), a változó kamat valamilyen előre rögzített külső tényező (pl. a jegybanki alapkamat) alapján nő vagy csökken. A változtatható betétkamatot viszont a hitelintézet saját döntése alapján módosíthatja.
Az egyszerű kamatozású betéteknél összegtől, futamidőtől függetlenül mindig azonos a kamat. A lépcsős kamatozásúaknál viszont több pénz és/vagy hosszabb lekötés esetén a betét teljes összegére kedvezőbb kamatozás vonatkozik. A sávos betétnél a bank által meghatározott egyes sávokba eső összegek sávonként eltérő mértékű kamattal kamatoznak, illetve a kamat mértéke változik a betétlekötés óta eltelt idő függvényében.
Betétlekötés előtt mindig mérlegeljük, hogy meddig tudjuk nagy valószínűséggel nélkülözni a pénzt, s mennyi az esélye annak, hogy menet közben esetleg mégis fel kell törnünk betétünket!
Léteznek olyan betétek (tipikusan ilyenek a sávos kamatozásúak), amelyeknél idő előtti pénzkivét esetén is jár nekünk valamennyi kamatösszeg. Más konstrukcióknál feltöréskor a látra szóló kamat időarányos részét kaphatjuk meg, számos betétnél azonban semmit.
Az otthon, a párnacihában tartott pénzhez képest nem csak a kamat miatt járhatunk jobban, ha bankban tartjuk a pénzünket. A magyarországi bankbetétek kamattal együtt való visszafizetését az Országos Betétbiztosítási Alap szavatolja betétesenként akár 100 ezer euróig, ha netán valami baj történne a bankkal. Ezzel szemben az otthon tartott készpénz megsérülhet, gondatlanságból elveszhet vagy akár el is lophatják.
válaszolt Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője