Hosszas elemzés nélkül, összefoglalóan azt mondhatjuk: míg számos vállalat azért vagy azért is korlátozza Oroszországgal kapcsolatos üzleti tevékenységét, mert eleget kell tennie bizonyos nemzetközi szankcióknak, addig egyes cégek kizárólag saját döntésüket követik akkor, amikor leállítják oroszországi érdekeltségeik működését, vagy bezárják boltjaikat. Ezek pedig olyan következményekkel járnak a fogyasztói oldalon, a kiskereskedelemben, illetve egyes szolgáltatások piacán, melyeket az orosz vásárlók is megéreznek.
Megrohanták a még nyitva lévő IKEA-áruházakat az orosz vásárlók, amikor a cég bejelentette – az Origo itt írt róla –, hogy sok más vállalathoz hasonlóan, kivonul az orosz, illetve a fehérorosz piacról. Bár a cég hivatalosan tevékenységének ideiglenes felfüggesztéséről ír március 4-i hatállyal, de ez a felfüggesztés teljes működési portfóliójukat érinti, azaz a gyártásra és az export-importra is vonatkozik. A hír hatására tumultuózus jelenetek alakultak ki az áruházaikban.
A cégnek 17 üzlete és mintegy 15 ezer alkalmazottja van
orosz földön, utóbbiak kapcsán azt jelezték: megtalálják a módját, hogy a bezárás ellenére is gondoskodjanak róluk.
A világ jelenleg legértékesebb vállalata, az Apple már e héten kedden közölte, hogy leállítja az értékesítést Oroszországban. De ez nem pusztán azt jelenti, hogy a tehetősebb orosz polgároktól kezdve az oligarchák családtagjaiig bezárólag lesznek, akiknek beláthatatlan ideig nélkülözniük kell a vállalat legújabb csúcstelefonjait.
Az Apple jelentősen korlátozta – gyakorlatilag használhatatlanra szűkítette – kedvelt elektronikus fizetési megoldásának, az Apple Pay-nek használatát az országban, valamint az országhatáron kívül elérhetetlenné tette az orosz állami médiacégek tartalmait is a hozzá kötődő felületeken és eszközökön. S bár a hírekben nem kapott akkora figyelmet, az egyébként patinás márkának számító Dell is bejelentette ezzel párhuzamosan, hogy nem ad el több terméket az orosz piacon.
A most már a Metához tartozó közösségi oldal már a hét elején korlátozta az orosz állami kötődésű RT és Sputnik médiacsatornák elérését az EU-ban, de ez még természetesen nem az orosz piacra vonatkozó szankciót jelentett. Hasonló döntést jelentett be a Twitter is. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Oroszország központilag is korlátozásokat vezetett be állampolgárai számára az ezekhez a a közösségi felületekhez való hozzáférésben, ami nem meglepő annak tükrében sem, hogy Moszkva szemét egy ideje amúgy is szúrták az amerikai technológiai óriások.
A félrevezető orosz tájékoztatás betiltására ugyanakkor máshol is lenne igény, például az ausztrál kormány azt szeretné, ha ezeken az oldalakon, illetve az Instagramon, valamint a Google keresőóriáson, ne legyenek elérhető a nem épp elfogulatlan és hiteles tájékoztatásukról ismert állami orosz hírcsatornák. Az orosz dezinformációk terjesztését egyébként már a YouTube is megtagadta.
A népszerű zenei streamingszolgáltató Spotify pedig egyszerűen kivonta összes tartalmát a Russian Today és a Sputnik felületeiről, gyakorlatilag minden régióban.
Az Oroszország ellen kivetett gazdasági szankciók részben elektronikus természetűek, így például az egyes közösségi oldalak, pénzügyi szolgáltatások leállítása, illetve bojkottja is. Az ország lekapcsolása a szokott gazdasági vérkeringésből azonban másban is megnyilvánul, mégpedig az áruforgalomhoz és a csomagküldéshez kapcsolódó szolgáltatásokban. A világ legnagyobb teherhajózási vállalata, a Maersk már bejelentette, hogy kizárólag élelmiszerszállítmányokat, illetve humanitárius szállítmányokat hajlandó szállítani Oroszország irányába – de országon belül egyébként nem –, az ágazat legnagyobbjai közül pedig többen közölték – UPS, FedEx –, hogy egyáltalán nem szolgálnak ki ügyfeleket Oroszországban. Ez nem pusztán a nagyobb áruforgalmat, hanem a kisebb, kiskereskedelmi jellegű szolgáltatásokat is érinti. A másik tengeri szállítmányozási óriás, a svájci központú MSC pedig lényegében azt közölte: sehol nem szolgáltatnak Oroszországnak, ahol az tengerrel határos.
A világ nagy pénzügyi szolgáltatói közé tartozó, a leginkább az általuk kibocsátott bankkártyáikról ismert Mastercard és Visa, már a hét elején jelezte, azonnal megvizsgálják, hogyan tudnak eleget tenni az Oroszország elleni szankciók rendelkezéseinek. Ennek értelmében blokkolták a tiltólistára került orosz pénzintézetek kibocsátotta bankkártyákat, a Mastercard pedig teljesen elvágta a külföldre utalás lehetőségét az oroszoktól. Ugyan a belföldi kártyahasználatot ezek az intézkedések nem érintették, de a hír után az orosz lakosság megrohanta az ATM-eket, attól tartva, hogy egyrészt bankkártyáik válnak használhatatlanná, másrészt a bankok kifogynak a pénzből, miközben a rubel piaci értéke történelmi zuhanásba kezdett. 2021-ben egyébként a Mastercard nettó bevételének mintegy 4 százaléka származott az oroszági ügyletekből, az Ukrajnába irányuló, illetve onnan kifele induló szolgáltatások a bevétel 2 százalékát jelentették.
Ugyan jelen körülmények között a beutazás is nehéz lenne Oroszországba – és várhatóan Fehéroroszországba is csak bonyolultabb lesz –, de nemcsak az esetleges külföldi vendégeket érintheti a népszerű szálláshely-közvetítő döntése, hanem a belföldi utazókat is. Az Airbnb ugyanis egyenesen vezérigazgatói szinten közölte e hét csütörtökön, hogy felfüggeszti működését a két országban.
Közben több nagy autógyártó is közölte: leállítja Oroszországba irányuló exportját. Így egy ideig biztosan nem lesz új autó a Volkswagen-konszern termékeiből, akik a helyi orosz termelést is leállítják. A GM hasonló döntést hozott, ahogy a tavaly a világ legnagyobb autógyártója címet a Teslától visszahódító Toyota is leállítja oroszországi működését – igaz, van amelyik lépés inkább szimbolikus jelentőségű, a GM-nek például alig néhány ezer tételes forgalma volt eddig Oroszországban, ami elenyésző a globálisan évente eladott 6 milliós darabszámhoz képest. De nem szállít Oroszországba a Volvo és a Harley Davidson sem.
Az is bizonyosnak látszik, hogy az orosz közönségnek jó ideig búcsút kell mondania a globálisan a fősodorhoz tartozó populáris médiatermékek jelentékeny részének. A Netflix például nem ad helyet az orosz állami tévécsatornáknak szolgáltatási palettáján – és számos produkciója forgatási helyszínét is áthelyezi más országba –, a Disney pedig felfüggeszti mozifilmjeinek oroszországi forgalmazását, többek között a Marvel és a Pixar stúdióihoz tartozó, a nyári szezonra várt kiemelt produkciókét is. Hasonló döntést közölt a Warner Media, amely az év egyik legnagyobb kasszasikerének ígérkező új Batman-mozifilmet vágja el az orosz moziktól.
Nem marad ki a sorból a népszerű konfekcióruházatról ismert, globális áruházlánc, a H&M sem. Sok más vállalattal együtt, a cégnél is mélységes aggodalmuknak adtak hangot az ukrajnai háborús eseményekkel kapcsolatban, egyúttal bejelentették, hogy felfüggesztik értékesítési tevékenységüket. A cégnek tavaly novemberben 168 üzlete volt Oroszországban.
A világ két meghatározó repülőgépgyártó vállalata, az amerikai Boeing és az európai konszern Airbus is azt közölte: felfüggesztik az orosz légi ipar támogatását. A Boeing egyszerűen nem ad a továbbiakban alkatrészeket és műszaki támogatást Oroszországban, az Airbus pedig annak ellenére állítja le a támogatást, hogy egyébként Oroszország fontos beszállítói bázisa az óriáscégnek. Hasonló döntést hozott a Lufthansa, mely szintén a karbantartáshoz, illetve a műszaki kérdésekben adott támogatását vonja meg az orosz légiközlekedés szereplőitől.
Végül, de nem utolsósorban: nemcsak az orosz nemzeti légitársaság, azaz az Aeroflot gépei nem használhatják az európai országok többségének légterét, hanem a többi orosz illetőségű légitársaság sem. Erre a rendelkezésre válaszként Oroszország is hasonló tartalmú tiltásokat léptetett életbe több nagy külföldi légtársasággal szemben, bár hozzá kell tenni, esetükben ennek biztonsági kockázatai is lehetnének, hiszen a körülmények között az Ukrajna légterében vagy az afölötti átrepülés sem tekinthető biztonságosnak.