Az orosz-ukrán háború következtében a nyersanyagpiac elkezdte intenzíven beárazni az olajkínálati zavarokat, aminek következtében a kőolaj ára 2008 óta nem látott magasságba, hordónkénti 130 dollárig emelkedett a hét elején.
Jelenleg a piacon a legnagyobb kérdés az, hogy a világ miként jut hozzá a szükséges olajmennyiséghez, ahogy a kereslet tartósan erősnek bizonyul
– írja az Oilprice.com.
Itt léphet be a képbe Venezuela, amely jelentős olajkészletekkel rendelkezik, viszont az ellene kivetett amerikai szankciók miatt alig képes exportálni a világba. Sőt, az országot évek óta sújtó gazdasági válság miatt sokáig a kitermelése is igen gyenge volt. A Venezuelában rejlő lehetőségek pedig már az amerikaiaknak is feltűntek. A hírek szerint a hétvégén amerikai tisztviselők megbeszéléseket folytattak a venezuelai kollégáikkal Caracasban, hogy megtárgyalják az olajkínálat esetleges növelését.
Ráadásul Venezuela igyekszik manőverezni a Wall Street-i befektetők körében, hogy meggyőzze a hitelezőit, strukturálják át az ország 60 milliárd dolláros adósságállományát. Ez azért is fontos, mert az országban 2017 óta szinte folyamatos hitelválság áll fenn, megnehezítve minden gazdasági fejlesztést.
Venezuela közben a szankciók ellenére elkezdte feléleszteni az olajiparát az elmúlt két évben, és ez most jelentősen felértékelődhet a világpiacon.
Még Kína is fokozta a kereskedést az országgal, az olcsó olaj reményében. Az ázsiai óriás tavaly 324 millió hordónyi kőolajat vásárolt Irántól és Venezuelától, ami 53 százalékkal haladta meg a 2020-as szintet.
Tavaly pedig Venezuela közel megduplázta az olajkitermelését a 2020-as kibocsátáshoz képest, egyre jobb pozícióba helyezve magát a globális piacon.
A legfontosabb kérdés most az, hogy Washington hajlandó lesz-e enyhíteni vagy feloldani a szankciókat Venezuelával szemben.
Ha ugyanis az amerikaiak úgy döntenek, megnyitják a piacot Venezuela olajkínálata előtt, akkor a dél-amerikai ország a jelenlegi válságos helyezet egyik nagy nyertese is lehet.