Sámánokhoz fordulnak pénzügyi tanácsért Észak-Korea kiváltságosai

In this photo taken on November 8, 2016, shaman Shin Joong-In performs a ritual in which offerings of food are made to spirits at a shamanic centre in Yangju, north of Seoul. - Practitioners of the centuries-old spiritual tradition are furious that their reputation has been tainted by association with the corruption scandal involving a close friend of the president, Choi Soon-Sil. Shamanism is deeply ingrained in Korean culture, and despite living in one of the world's most technologically advanced countries, many Koreans still consult shamans -- as intercessors with the spirit world -- for medical reasons, divination, or personal advice. (Photo by Ed JONES / AFP) / TO GO WITH "SKorea politics scandal religion shamanism, FOCUS" by JUNG Ha-won

Újabban sámánoktól kér pénzügyi tanácsot Észak-Korea társadalmának nagyon szűk elitje. A sámánokat arra kérik, hogy különböző szertartások révén erősítsék meg a pénzügyi tranzakcióikat, tevékenységeiket, azok sikerét. A sámánok által vezetett rituálék illetve szeánszok azonban hivatalosan tiltottak az elzárkózó országban, annak gyakorlói ha lelepleződnek akár munkatáborba is kerülhetnek. De kik azok a sámánok és miért olyan fontos a szerepük a koreaiak életében, hogy ezért megéri egy ilyen hatalmas kockázat vállalása?

Ellentétben azokkal a társadalmakkal, amelyekben egyetlen vallás a meghatározó, a modern koreai társadalomnak (ideértve a Koreai-félsziget északi illetve déli részét is) nincs ilyen kizárólagos intézménye, és minden jel arra mutat, hogy ebben nem is lesz változás. Dél-Korea egy modern, szekuláris ország, míg Észak-Korea névleg kommunista berendezkedése mellett deklaráltan ateista, ahol még a karácsonyt ünnepelni is rizikósnak számít. Mégis meglepő, hogy

a koreai népi hiedelmek és gyakorlatok még mindig mennyire elterjedtek mindkét ország mindennapi életében.

A sámánizmus gyökerei Koreában

A koreai sámánizmus, Mugyo (무교), ötvözi az animizmust (a hitet, hogy minden tárgynak lelke van), az ősök imádatát és a népi vallás elemeit, egyaránt próbál magyarázatot adni az emberi életre gyakorolt természetes és természetfeletti hatásokra.

A Koreai-félsziget egyetlen őshonos vallási formájaként megelőzi az olyan importált hiteket,

mint a buddhizmus, a konfucianizmus és a kereszténység.

Sámán által bemutatott rituálé Dél-Koreában Forrás: AFP/Ed Jones

Az őskori Koreában az ősi és az égi istenek imádására tartottak sámánisztikus rituálékat. A legtöbbjük földművelési vagy vadászati szertartás volt, amelyek során hálát adtak a jó termésért, mivel a mezőgazdaság volt a legfontosabb gazdasági tevékenység ekkoriban, de ez volt a dinasztikus uralom stabilitásának egyik kulcsa is.

A sámánok, akiket Koreában Mudangnak (무당) neveznek, gyakran nők, és sok más kultúrától eltérően nem használnak semmilyen eszközt a szellemi világgal való kommunikációhoz.

Általában a társadalom peremén élnek, mivel a sámánná válás útja nem könnyű és délen megbélyegzéssel jár.

Északon ennél rosszabb sorsuk is lehet.

Kétféle sámán létezik: Gangshinmu (강신무), a megszállott sámánok, akiket a szellemek választanak ki, és egy megszállási rituálén kell keresztülmenniük, hogy elfogadják hivatásukat, majd ezt követi a képzés egy tapasztaltabb, spirituális anyaként vagy apaként elfogadott személytől. A másik, a Seseummu (세습무), aki családon belül örökli a hivatást.

A koreai sámánizmus különleges abban is, hogy ez az egyetlen olyan sámánhagyomány a világon, melyben nincs jelen az, hogy a révületbe elhagyott sámán lelke elhagyja a testét, és "utazásra" indul.

Munkában egy sámán Szöulban, Dé-Koreában Forrás: AFP/Ed Jones

A segítő rituálék

A Gut (굿) koreaiul egy rituáléra utal, amelynek során találkoznak az emberek és az istenek. Ez a gyakorlatban a következőt jelenti: a rászoruló személy megbízást ad egy adott istenségnek, amit az elfogad,

a sámán pedig közvetítőként lép fel kettőjük között,

és segít elérni a békét a két személy és a környező szellemek között. A rituálé egyes részeit éneklés, illetve dobok, gongok és fúvós hangszerek játéka kíséri - néha gyorsan és lármásan, máskor lassan és hipnotikusan. A rituáléban részt vevők hite szerint a harangok hangja felébreszti az univerzumot. A sámán számára továbbá a szavak kapujának megnyitását is szimbolizálja. A szertartás csúcspontját jelenti, amikor egy szellem végül megszállja és megszólaltatja a sámánt. Ez akár hosszú órákig is eltarthat, társasági együttlétekkel, miközben nagy lakomát is csapnak. Néhány templomban egyszerre több szertartás is zajlik.

A Gut magán- és falusi rituálékra oszlik.

Az előbbiek közé tartoznak a hosszú életért és jó szerencséért imádkozó rítusok; gyógyító rítusok; alvilági belépési rítusok, amelyek segítenek a halottakat békésen átvezetni a túlvilágra; és sámánavató rítusok, amelyeket azoknak tartanak, akiket a modern orvostudomány gyógyíthatatlannak minősít, és akiknek szükségük van a rítusra, hogy meggyógyulhassanak és megszállott sámánként új életet kezdhessenek. A második, a falusi rítusok megelőzhetik az esetlegesen bekövetkező katasztrófákat, és segítenek fenntartani a békét és az egységet a közösségen belül.

A rítusok lényeges részét képezik a sámáni mítoszok, az úgynevezett bonpuri (본풀이), vagyis a származási dalok, amelyeket a mudangok adnak elő.

A dél-koreai modern sámánizmusnak komoly gazdasági vonatkozásai is vannak az országban, erről az Origo az alábbi cikkében közölt beszámolót:

A sámánokat képviselő Korea Worshippers Association szerint évente több mint 60.000 rituáléra kerül sor az országban, és minden 160 koreaiból egy sámán – ez természetesen a Koreai Köztársaságra vonatkozó adat, hiszen az északi országban ezek az adatok is szigorúan titkosak, továbbá a sámánok többségének kilétét is homály fedi.

Cikkünk folytatósik, kérjük lapozzon, megéri!