A bankok másképp látják a lakossági betétkamatok ügyét, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – ez olvasható ki a VG által készített pénzintézeti körképből. A laptól arról kérdezték a pénzintézetek, véleményük szerint mikor vehetik fel a lakossági betétkamatok az irányadó ráta mértékét, és hogyan reagálnak a jegybank állítására, amely szerint alig jelennek meg a tavaly nyár óta tartó kamatemelések hatásai, vagyis nem működik megfelelően a monetáris transzmisszió. Az MNB többször is hangsúlyozta a problémát, legutóbb - ahogy arról az Origo is beszámolt - a VG Bankszektor 2022 címmel tartott üzleti konferenciáján mondta Virág Barnabás alelnök, hogy
a háztartási betétek kamata 2,5 százalékkal marad el az indokolttól,
és egyáltalán nem elégedett ezzel. A szakember hozzátette, szerinte ez nemcsak a bankok, hanem a megtakarítók felelőssége is.
A Gránit Banknál jelezték, hogy a pénzintézet folyamatosan követi a központi kamatemeléseket, legutóbb április elején növelték a betéti rátát. Kiemelték: a bank az új és a megújított betétekre is piacvezető kamatokat kínál az internetes pénzügyi oldalak összehasonlításai alapján.
Az OTP Bank a megkeresésre azt írta, folyamatosan monitorozza a piaci környezetet, valamint az alternatív lakossági megtakarítási termékek hozamait, és ezek, illetve a likviditási helyzete alapján alakítja ki a lakossági lekötött betéti kamatpolitikát. A válasz szerint vannak olyan betéti termékek, amelyek kamatozása az MNB-alaprátához igazodik, valamint magasabb kamatozású, rendszeresen elérhető akciós betétlekötési lehetőségek is megtalálhatók a portfólióban.
A betéti kamatokat nem csak az alapkamathoz, a piachoz is árazzuk – közölték a kérdésre a K&H szakemberei. Hozzátették, az ügyfelek számára a betéten kívül nagyon széles a lehetőségek tárháza, a magasabb hozam reményében egyre többen fordulnak a befektetések felé. Az elmúlt két évben határozottan megnőtt a kockázatvállalási hajlandóság a lakossági ügyfelek körében. Úgy látják, ez a folyamat már a tavaly nyári MNB-kamatemelések és az infláció felfutása előtt elkezdődött. 2020 elején még az „óvatosabb" befektetési alapok voltak a népszerűbbek, majd decemberre az arány megfordult, és a dinamikusabb befektetési megoldások vették át a vezető helyet.
A MagNet Bank hangsúlyozta, elsőként emelt a betéti kamaton februárban. Portfóliójában megtalálható olyan betéti ajánlat, amelynek éves kamata megegyezik a jegybanki alapkamattal, de több más betéti termék kamatozása is automatikusan követi az MNB rátáját.
Elsősorban a meghatározó piaci szereplők betétikamat-ajánlatait vesszük figyelembe, illetve azt is tapasztaljuk, hogy jelenleg sok ügyfél a lakossági állampapír-ajánlatokat tekinti a betétekhez hasonló megtakarításnak, annak megfelelő alternatívának – jelentette ki a Magyar Bankholding.
A CIB Bank úgy reagált, a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból látszik a kamatemelkedés, a MÁP Plusz és a Prémium állampapírok pedig továbbra is erős versenytársai a betéteknek.
A jegybank statisztikái mindenesetre azt mutatják, hogy
márciusban nagyot emelkedett a háztartások által elhelyezett forintbetétek átlagos kamatlába: míg februárban a lekötött betétek esetében 2,21 százalék volt az átlag, egy hónappal később már 3,33 százalék.
Összehasonlításképp: 2021 decemberében hat év után először jutott 1 százalék fölé a ráta, míg a márciusihoz hasonló értéket legutóbb 2013 júliusában mértek.
A lekötött betétek szezonálisan kiigazított összege is nőtt, a februári 514,7 milliárd forint után 628,7 milliárd forintra, ami 2014 szeptembere óta az első 600 milliárd forint feletti összeg.