Az elektromos járművek globális iparága tavaly 59.000 tonna kobaltot használt fel, ami az összmennyiség 34 százalékát tette ki.
Ezzel az elektromos járművek 2021-ben világelsők lettek a kobaltfelhasználásban, maguk mögé szorítva az okostelefonokat
– írja a Mining.com.
A Cobalt Institute kedden közzétett jelentése szerint az okostelefon-gyártók 26.000 tonnát használtak fel a lítium-ion akkumulátorokban használt fémből. Eközben a laptopok és táblagépek mindössze 16.000 tonnát képviseltek a 175.000 tonnás összkeresletből.
Az elektromos autók lendületes térnyerése azonban arra is rávilágít, hogy az iparág hatalmas kihívással néz szembe a nyersanyagigényével. Kobaltból ugyanis tavaly 160.000 tonnát bányásztak, vagyis a kereslet bőven meghaladta az összesített új kínálatot.
Nem meglepő tehát, hogy
2021 eleje óta egekbe szöktek az olyan fémek árfolyamai, mint a kobalt, a nikkel, a lítium vagy a réz, melyeket az elektromos autók gyártása során is intenzíven használnak.
Csak a kobalt ára megháromszorozódott az elmúlt időszakban, a nikkel ára pedig márciusban akkora emelkedést produkált, hogy a londoni tőzsdén fel is kellett függeszteni a kereskedést a fémmel.
A gyártók minderre úgy reagáltak, hogy elkezdtek olyan lítium alapú anyagokat használni, melyekhez se nikkel, se kobalt nem szükséges. Ez viszont a lítium árát emelte az egekbe – az árfolyam az év eleje óta megduplázódott. Az iparági elemzők úgy számolnak, hogy az évtized végéig a lítiumiparnak mintegy 42 milliárd dollárnyi beruházásra lenne szüksége ahhoz, hogy ki tudja elégíteni a keresletet.
Az általános drágulást az is mutatja, hogy a Mining.com úgynevezett EV Metal Indexe, vagyis az a mutató, amely az újonnan regisztrált elektromos, plug-in és hibrid személyautókban felhasznált akkumulátor-fémek értékét méri,
decemberben már 192 százalékos növekedést mutatott a 2020 azonos időszakában mért szinthez képest.
A kobalttal kapcsolatos súlyos probléma, hogy a fémet a réz- és nikkelbányászat melléktermékeként nyerik ki, és a nyersanyag a földkéregnek mindössze 0,001 százalékát teszi ki. Az elektromos autókat gyártó cégek számára a kobalt azért vonzó, mert olyan energiasűrűségű akkumulátorok állíthatók elő a segítségével, melyek növelik a megtehető távolságot és az autók élettartamát is.
A kobalt kínálata azonban jelentős részben a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik, ahol a termelést nagyrészt a Glencore bányaóriás és különböző kínai vállalatok végzik. Vagyis az akkumulátorgyártók jelentősen ki vannak téve néhány szereplő tevékenységének.
A kereslet pedig várhatóan csak még nagyobb lesz. A Cobalt Institute jelentése úgy számol, hogy
a kobaltkereslet a következő öt évben elérheti az évi 320.000 tonnás szintet, ami a 2021-es teljes kereslet majdnem kétszerese lenne.
A növekedés 70 százalékát pedig az elektromos autók adhatják.
Ezzel együtt az intézet úgy látja, hogy a kínálat idén és jövőre felpöröghet, ami némileg kiegyensúlyozottabb piacot eredményezhet. 2024-től azonban a rendelkezésre álló kobaltmennyiség ismét csökkenésnek indulhat. A kutatás ugyanis a kínálat évi 8 százalékos növekedésére számít, 12 százalékos keresletbővülés mellett. Vagyis hosszabb távon jelentős hiány alakulhat ki a fémből.
Nem véletlen, hogy a közelmúltban olyan nagy autógyártók, mint a Volkswagen és a Tesla is jelezték, hogy beszállhatnak a nyersanyagszektorba, a megfelelő kínálat biztosítása érdekében.