A Puskás Arénánál milliószor nagyobb szupercellától védett a jégkármérséklő rendszer

Budapest, 2022. május 25. Összegyűlt jég egy zivatar elvonulása után Nagykanizsán 2022. május 25-én este. MTI/Varga György

A 2022. május 25-én ismét szupercellák okoztak néhol jégesőt Magyarországon. Határainkon túl jóval nagyobb károk keletkeztek, mint hazánkban, néhol autók szélvédőit törte be a jég. A jégszemek mérete Magyarországon jellemzően a 4-5 cm-t érte el, szemben a Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában mért 7 cm-rel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara talajgenerátoros jégkármérséklő rendszere országszerte működött, azonban – annak ellenére, hogy ez a létező legmodernebb technológia – a határon túlról érkező, jéggel teli felhők, illetve a szupercellák ellen nem tud hatékony védelmet nyújtani.

A 2022. május 25-i meleg, párás időjárás kedvezett az extrém viharok kialakulásának.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) műszerei csak ezen a napon 108 ezer villámot regisztráltak, ez közel a fele volt az idei összes villámnak.

A leghevesebb zivatarok – két szupercellával – 16 óra körül érték el az országhatárt Ausztria és Szlovénia irányából, ezekből a határinkon túl (például Graz környékén) mintegy 7 cm átmérőjű jég hullott. Az Ausztriából érkező szupercella a határ közvetlen közelében, Szentgotthárdon hozott jégesőt. Onnan továbbvonulva vesztett erejéből, és zivatarcellává alakulva a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően komolyabb károkozás nélkül haladt a Balatonig.

Videós animáció az átvonuló szupercelláról:

A Szlovéniából érkező és a határon túl szintén jelentős károkat okozó – sok helyütt autók szélvédőit betörő – szupercella

jégveszélyes átlagos térfogata a Puskás Aréna méretének 1,2 milliószorosát tette ki.

A vihar a Kaposvár-Szabadka vonalon haladt végig szélviharral, felhőszakadással és jégesővel kísérve. A jégszemek mérete itt a 4-5 cm-t érte el, szemben a Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában mért 7 cm-rel.

Magyarország területén, Tolna megyében két szupercella alakult ki, amelyek ugyan rövidebb utat tettek meg, és a határon túlról érkezőkhöz képest csak kisebb károkat okoztak, az útvonalukon felhőszakadások és jégesők is tapasztalhatók voltak.

Az országos jégkármérséklő rendszer május 25-én a déli óráktól a riasztott területeken teljes kapacitással működött, a generátorok összesen 3917 órát üzemeltek országosan.

Egyelőre nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. A határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. Az azonban garantálható, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mint amik a rendszer működtetése nélkül alakulnának ki - írja közleményében az Agrárkamara.

Cikkünk kiemelt képén: lehullott jégdarabok Nagykanizsán május 25-én