Az utóbbi idők legsúlyosabb ökológiai katasztrófájának nevezett szennyeződés során
több mint 10.000 hordó olaj szivárgott a Csendes-óceánba.
A polgári peres eljárás során 3 milliárd dollárt követel az állam a környezeti károkért és 1,5 milliárd dollárt a helyieknek okozott károkért. Az olajvállalat azonban nem vállalta a felelősséget a történtekért, véleménye szerint ugyanis az olajszivárgást a tongai vulkánkitörés által keltett hirtelen és erős hullámzás okozta, és szerintük az éppen ott tartózkodó Mare Doricum olajszállító hajó felelős a történtekért.
Kedden egy perui bíró elfogadta a Nemzeti Versenyjogi és Szellemi Tulajdonvédelmi Intézet (Indecopi) 4,5 milliárd dolláros keresetét a Repsol ellen, ami azt jelenti, hogy az ügy bíróság elé kerül.
Az olajvállalat tulajdonában lévő víz alatti olajvezeték január 15-én okozott szivárgást, amikor a Mare Doricum nevű, olasz zászló alatt közlekedő tartályhajó a Repsol La Pampilla finomítójában rakodott éppen ki.
Az okokat még vizsgáljuk, de az előzetes megállapítások szerint a Mare Doricum hajó ellenőrizetlen mozgása okozta a balesetet, miközben a terminálon nyersolajat rakodott ki.
Minden rendelkezésünkre álló eszközt bevetettünk a szivárgás és a szennyeződés megfékezésére, a térségben élő közösségek megsegítésére, valamint az olajszennyezés által érintett állatvilág megmentésére és ellátására." - nyilatkozta a Repsol szóvivője a BBC-nek.
A perui környezetvédelmi minisztérium szerint halászok és vendéglátósok százai vesztették el jövedelmüket a katasztrófa miatt.
A helyi halászok még tüntetni is kezdtek, mert a szennyezés miatt nem tudtak kimenni a tengerre.
Januárban az ügyészek büntetőeljárást is indítottak a Repsolnak az incidensben játszott szerepe miatt, ezért most a cég négy vezetője 18 hónapig (azaz a folyamatban lévő vizsgálat végéig) nem hagyhatja el az országot.
Májusban a Repsol közölte, hogy a tisztítási költségek 127 millió fontjába kerülnek a cégnek. A cég tavaly 2,11 milliárd font nettó nyereséget ért el, ami a tisztítási költség tizenhatszorosa.