Itt a rémisztő dátum: elmondták, hogy mikorra válik lakhatatlanná az afrikai kontinens nagyja
2022. november 06. 05:59
Sudanese protesters burn tyres to block a road in 60th Street in the capital Khartoum, to denounce overnight detentions by the army of members of Sudan's government, on October 25, 2021. - Armed forces detained Sudan's Prime Minister over his refusal to support their "coup", the information ministry said, after weeks of tensions between military and civilian figures who shared power since the ouster of autocrat Omar al-Bashir. (Photo by AFP)
Vágólapra másolva!
Az előrejelzések szerint Afrika Szaharától délre eső térségnek nagyja 2050-re fenntarthatatlan, élhetetlen lesz - tette közzé az ökológiai fenyegetettségről szóló jelentésében az Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet.
A jelentés készítői felmérték, hogy mely országokat veszélyeztetik leginkább az ökológiai állapotromlás okozta konfliktusok, a polgári zavargások, és az elvándorlás. Arra a következtetésre jutottak, hogy az afrikai országok ezen tényezők alapján különösen sebezhetőek.
A kutatások továbbá arra is rámutattak, hogy ha minden változatlan marad, 2050-re ez a régió szinte teljesen fenntarthatatlan lesz.
A fenntarthatatlanság fő jellemzői a jelentés szerint a következők:
brutális légszennyezés,
nagyon rossz higiéniai körülmények,
magas gyilkossági arány,
túlzott népességnövekedés.
A 77 oldalas szakmai dokumentumban az olvasható, hogy jelenleg 27 ország küzd a legsúlyosabb ökológiai fenyegetésekkel, amelyből 23 a szubszaharai Afrikában és a MENA (Közel-Kelet és Észak-Afrika) térségben található.
Egy dél-szudáni asszony, aki önkéntesként élelmiszeradagokat tartalmazó zsákokat visz magával Forrás: AFP/Tony Karumba
Élelmezési kihívások
Afrikában jelenleg az 54 független ország közül 41 küzd súlyos élelmiszerhiánnyal, ami jelentős hatással van a gazdasági fejlődésre, a közegészségügyre és a társadalmi életre egyaránt.
Számszerűsítve: 830 millió ember van súlyos veszélyben, 89 százalékuk Fekete-Afrikában él.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint ezekben az országokban az emberek nagyon gyakran egy napot vagy annál is többet töltenek étkezés nélkül.
Az alultápláltak száma is aggasztó. Az érintettek száma 2021-re 750 millióra nőtt. Ide sorolják a sorvadókat (akik a magasságukhoz képest kórosan soványak), az elmaradottakat (akik a korukhoz képest túl alacsonyak) és az alultápláltakat (alacsony testsúly a korhoz képest). Az alultápláltság a jelentés szerint várhatóan súlyosbodni fog, köszönhetően a fegyveres konfliktusoknak, az inflációnak és a fokozódó ökológiai állapotromlásnak.
Ezen túlmenően jelenleg 83 országban több mint 1,4 milliárd embernek kell extrém vízhiánnyal szembenéznie, és ezen országok több mint fele Afrikában található.
Természeti katasztrófák és tömeges migráció
Fekete-Afrika a természeti katasztrófák által leginkább sújtott régiók ezüstérrmese (ebben az első helyen az ázsiai csendes-óceáni térség áll, Közép-Amerika és a Karib-térség a másik különösen érintett régió utána). A statisztika alapján olyannyira gyakorivá váltak az ilyen események, hogy az itt élőknek idejük sem marad talpra állni addig, mielőtt újabb természeti csapás éri őket.
Az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák gyakran vezetnek kényszerű tömeges migrációhoz.
2021-ben a konfliktusok és természeti katasztrófák miatti belső migrációval szenvedő országok közé tartozott Szíria, Etiópia, a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK), Dél-Szudán, és a közép-ázsiai.Afganisztán
Fekete-Afrikában a háború, a terrorizmus, és a bűnözés, erőszak is jelentős aggodalomra adnak okot a jelentésben foglaltak szerint.
Steve Killelea, az Institute for Economics and Peace (IEP) alapítója és ügyvezető elnöke kiemelte az ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia (COP27) fontosságát, ahol a résztvevők megoldási javaslatokkal állhatnak elő az egyre súlyosabbá váló problémák kapcsán. A következő ülésszakot Sharm el-Sheikhben tartják november elején.
A COP27-hez közeledve ez a jelentés időszerű emlékeztető arra, hogy számos meglévő ökológiai kihívás költségeit az éghajlatváltozás csak felerősíti.
Az ökológiai veszélyek egyre nagyobbak, és rendszerszintű okai vannak, amelyek rendszerszintű megoldásokat igényelnek" - nyilatkozta Killelea.
Az IEP ügyvezető elnöke sürgette "a kormányokat és a nemzetközi ügynökségeket", hogy "fektessenek be a hosszú távú ellenálló képesség kiépítésébe, hogy elkerüljék a jövőbeli ökológiai pusztulást, kényszermigrációt és konfliktusokat".
Jelenleg 33 megaváros létezik a világon, azaz olyan település, melynek agglomerációval együtt számolt lakossága meghaladja a 10 millió főt. Ebből a közel háromtucat településből 2 található az afrikai kontinensen: Lagos (Nigéria) és Kinshasa (KDK). 2050-re várhatóan további 14 városből lesz ilyen megaváros, ebből 4 Fekete-Afrikában található. Ezek a következők: Dar es Salaam (Tanzánia), Nairobi (Kenya), Khartoum (Szudán), Luanda (Angola).
Ezekben a városokban a legmagasabb a népességnövekedés, a legrosszabb a higiénia, a legmagasabb a kisstílű és szervezett bűnözés, és jelentős ökológiai veszélyek fenyegetik őket.
A jelentés szerint azonban a szegényebb megavárosok többsége "nem rendelkezik megfelelő pénzügyi kapacitással és kormányzással" ahhoz, hogy megbirkózzon ezekkel a kihívásokkal. Dar es Salaam és Nairobi lakossága az előrejelzések szerint több mint 100 százalékkal fog növekedni a következő 30 évben, míg Kinshasa, Lagos és Khartoum lakossága várhatóan több mint 80 százalékkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
