MNB: 2023 végére egyszámjegyű lehet az infláció

pénz, pénzügy, pénzügyek, gazdaság, valuta, forint, euro, bezizetés, kamat, kölcsön, hitel, ügyintézés, készpénz, hitel, adó, illusztráció, forint
professional businessman has hungarian forints in his hands. Hungarian economy, business and finance. Concept showing economical environment in Hungary
Vágólapra másolva!
A két számjegyű kamatkörnyezetben minden aktuálisan elérhető előrejelzés szerint a hazai infláció 2023 végére jó eséllyel ismét egy számjegyű tartományba kerül - mindezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke írta abban a válaszlevélben, amellyel Surányi György volt jegybankelnök hamis állításait tette helyre.
Vágólapra másolva!

Alapos cikkben reagált Surányi György korábbi jegybankelnök írására Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Magyar Nemzeti Bank oldalán. Írása elején megjegyzi, hogy a modern magyar gazdaságtörténetben eddig egyetlen jegybankelnöki beszéd sem ért el akkora figyelmet, mint Matolcsy György december 5-i, az Országgyűlés gazdasági bizottságában tartott beszámolója.

Ennek apropóján írt kritikát a jegybankról Surányi György korábbi jegybankelnök, amelyre Virág Barnabás most reagált. „Van, amiben csak egyetérteni lehet a jegybank korábbi elnökével. Ilyen állítása, hogy az alapvető tényeket is mellőző helyzetelemzés szomorú, mert lehetetlenné teszi a valósággal való szembenézést."

Virág Barnabás alaposan helyretette Surányit Forrás: MTI/Bugány János

Így csökkenhet az infláció

Időről időre előkerülő állítás, hogy az infláció már jóval korábban elszabadult, amire példaként a 2020. januári 4,7 százalékos hazai pénzromlásra szokás hivatkozni. Nincs olyan monetáris politikával foglalkozó szakember a világon, aki egyhavi adat alapján ítélné meg bármely központi bank teljesítményét – írta Virág, hozzátéve:

Az áremelkedés üteme az eltelt hónapok felében a cél alatt, míg másik felében a cél felett tartózkodott.

Az a narratíva, hogy Magyarországon az infláció elszabadulása már 2017-ben megkezdődött, egyszerűen nem állja meg a helyét – írta. Az sem elhanyagolható, hogy a két számjegyű kamatkörnyezetben minden aktuálisan elérhető előrejelzés szerint

Nem egyedülálló jelenség a hazai infláció, de jövőre már egyszámjegyű lehet Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2022 Kamil Zajaczkowski/Shutterstock. No use without permission./Kamil Zajaczkowski

Virág Barnabás arra is emlékeztetett, hogy a hazai infláció a globális folyamatokkal összhangban emelkedett. A régió több országában 7 százalék fölé került az áremelkedés üteme 2021 őszi hónapjaiban, de Németországban és az USA-ban is meghaladta a 6 százalékot.

Bár a tőzsdei gázárak ekkor még visszafogottabb szinteken alakultak, viszont a mértékben a tények már itt is mást mutattak. A Surányi által leírt 20-30 eurós árakhoz képest ugyanis 30-50 eurós szintekre emelkedtek a gázárak 2021 nyarán. Ami viszont teljesen hiányzik az érvelésből, hogy 2020 hasonló időszakában pedig még csak 4-15 euro körül ingadoztak. Tehát a gáz éves inflációja 2021 júliusában már 573 százalék volt, míg 2021 egészében, átlagosan 372 százalék! Ez a lakossági gázárakban akkor még nem, de a vállalati árakban már egyre inkább költségnövekedésként jelentkezett - hívta fel a figyelmet Virág.

Surányinak az sem tetszett, hogy aranyat vásárolt a jegybank Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Surányi György sokadszorra kritizálja a jegybank aranyvásárlásait is, aminek keretében a jegybank 2018–2021 között két lépésben 3,1 tonnáról 94,5-re növelte az aranytartalékát. A kritika itt sem állja ki a valóság próbáját. Az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékokon belüli szerepe globálisan erősödött. Csak a régiót nézve a lengyel jegybank 2018–2019-ben 125 tonna aranyat vásárolt – tisztázza Virág Barnabás. Aleš Michl, a cseh jegybank új elnöke pedig idén nyáron úgy nyilatkozott, hogy meg szeretné tízszerezni, azaz a jelenlegi 11 tonnáról 100 tonnára növelné a cseh aranytartalék nagyságát.

Ez így sokkal kedvezőbb lenne

A lakossági megtakarításokkal kapcsolatban kiemelte: valójában a lakosság tulajdonában lévő készpénznek csak egy kisebb részéhez kapcsolódik tényleges, tranzakciókban nélkülözhetetlen gazdasági szerep.

Ha a lakosság készpénz helyett hasonlóan kockázatmentes és likvid lakossági állampapírt vagy vállalati kötvényt tartana, akkor nemcsak a háztartások profitálnának a kamatbevételből, hanem a gazdaság finanszírozási szerkezete is kedvezőbb lehetne – vélekedett Virág Barnabás.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!