A hazai online vásárlók anyagi helyzete a GKID hasonló 2022 novemberi felméréshez képest nem változott jelentősen, továbbra is kedvezőbb a tipikus magyar vásárlónál:
tízből hét válaszadó úgy nyilatkozott, hogy kijön a jövedelméből,
rendelkezik szabadon elkölthető jövedelemmel, és legalább havi egy-két extra kiadást is megengedhet magának.
2023-ban a válaszadók legnagyobb hányada nem tervez változtatni korábbi online vásárlási szokásain: 69 százalék ugyanannyi alkalommal rendelne online, és csak minden ötödik megkérdezett csökkentené a rendelések számát. Ezt tízből nyolc válaszadó spórolási céllal tervezi, és csupán 4 százalék abból az okból, hogy offline vásárlással váltsa ki az internetes rendelést.
Érdekesség, hogy a válaszadók 10 százaléka idén kifejezetten növelni tervezi az online rendelései számát: az ilyen vásárlók 17 százalékát az üzemanyagárak, 39 százalékát az árak könnyű összehasonlítása, 49 százalékát kényelmi okok vezetik ebbe az irányba, 29 százalék egyszerűen kevesebbszer szeretne offline üzleteket felkeresni, 25 százalék pedig a közelében lévő csomagautomatában való átvételi lehetőség miatt rendelne többet online.
A kutatás eredményei szerint
2022-ben a hazai internetes vásárlók csaknem fele (47 százalék) 6-20 alkalommal rendelt online,
16 százalék évi 1-5, 13 százalék 21-30, 9 százalék pedig 31-40 alkalommal vásárolt online, míg a heti legalább egyszer vásárlók aránya 7 százalék volt. Összességében egy vásárlóra átlagosan 21,0 vásárlás jutott 2022 során - a legaktívabb internetes vásárló itthon a harmincas korosztály, amelynek tagjai átlagosan 27,2 alkalommal rendeltek az internetről.
A felmérés eredményei alapján a válaszadók 23 százaléka tavaly csak online rendelt számítástechnikai eszközt, szórakoztatóelektronikai terméket (20 százalék), könyvet (19 százalék), háztartási gépet, konyhai eszközt (17 százalék), illetve mobiltelefont, tabletet és ezek kiegészítőit (17 százalék). A 2023-ban legnagyobb arányban online vásárolni tervezett kategóriák a könyv (38 százalék), a játék (32 százalék), a számítástechnikai eszköz (32 százalék), valamint a szórakoztató elektronikai termék (31 százalék).
Ezzel szemben tavaly a legmagasabb arányban kizárólag offline beszerzett termékek a friss élelmiszerek (79 százalék),
a tartós élelmiszerek (75 százalék), illetve a tisztítószerek és mosószerek (60 százalék) voltak. 2023-ban továbbra is inkább hagyományos üzletben tervezik vásárolni a friss élelmiszert (90 százalék), a tartós élelmiszert (86 százalék), a tisztítószert és mosószert (70 százalék), de cipőt (54 százalék), szépségápolási terméket (50 százalék), valamint ruhaneműt (48 százalék) is inkább offline szereznének be a hazai vásárlók.
A webáruházakban és hagyományos üzletekben egyaránt szívesen vásárolt termékkörök között elsők a ruházati cikkek (62 százalék), kozmetikumok, szépségápolási termékek (47 százalék) és a cipők (46 százalék), de a szórakoztató elektronikai termékek (44 százalék), valamint a bútorok és lakásfelszerelési cikkek (44 százalék) is népszerűek mindkét beszerzési mód esetén. Az ilyen "vegyes" termékkategóriák vásárlásakor jellemző gyakorlat, hogy az adott beszerzés előtt dönti el a fogyasztó, hogy online rendeljen vagy elmenjen egy üzletbe, és onnan vigye haza a vágyott terméket.
Az online vásárlás legnagyobb előnye - az egyre tudatosabb - válaszadók szemében az árak egyszerűbb összehasonlítása, és így a legjobb ajánlat kiválasztása (48 százalék), az ország másik felén elérhető termékek beszerzésének lehetősége (47 százalék), illetve a vásárlással töltött idő/energia megspórolása (40 százalék).
A válaszadók több mint harmada az olcsóbb termékvariáns könnyű felkutatásának lehetőségét (33 százalék), illetve azt jelölte meg online előnyként, hogy internetes vásárlás során nem kell autóba ülnie és drága üzemanyaggal utána járnia a lehetőségeknek (30 százalék), valamint annak tényét, hogy nem csupán a magyar kereskedők kínálatából válogathat (24 százalék).