Az első generációs hibrid növények általában jobban teljesítenek az elődeiknél, ez a rendkívüli vitalitás azonban csak a hibrideknél előforduló jelenség. A második generációnál ez a tulajdonság már nincs meg, ha a hibrideket egymás közt szaporítják újra - írja a magyarmezogazdasag.hu.
Tehát ha egy gazdálkodó a nagy-teljesítményű hibrid fajtákat szeretné termeszteni, minden évben újra be kell szereznie a vetőmagot.
A rizs esetében, mely a fél világ számára alapvető élelmiszer, a hibridek előállítása meglehetősen költséges mutatvány, és mindössze nagyjából 10 százalék körüli termésnövekedést eredményez.
Emiatt a hibrid rizsek jelentette előnyök a legtöbb gazdálkodóhoz el sem jutnak
- mondta Gurdev Khush, a Kaliforniai Egyetem (UC Davis) Növénytudományi Tanszékének adjunktus emeritus professzora.
A professzor szerint az egyik kivitelezhető megoldás az lehet, ha a hibrideket klónként szaporítanák, így minden egyes generáció pontosan megegyezne.
2019-ben a UC Davis növénybiológiai és növénytudományi tanszéke munkatársainak sikerült létrehozniuk a rizsnövények saját maguk tökéletes genetikai másolatait. Ezzel a magok mintegy 30 százaléka bizonyult a szülői növény klónjának. A csapat pedig mostanra elérte a 95 százalékos hatékonyságot a klónmagok arányát tekintve.
Ezzel a módszerrel az arra szakosodott cégek gyorsabban és nagyobb mennyiségben tudnának hibrid-vetőmagot előállítani
- magyarázta egyikük.
A tudós szerint ez a módszer más élelmiszernövényeknél is alkalmazható. A rizs egyébként más gabonafélék genetikai modelljeként is szolgál, mint például a kukorica és a búza, és ezek a növények jelentik a legfőbb alapvető élelmiszereket a világ számára.