Azt írták, az első kúton - amelyen, ahogy az Origo megírta, megindult a termelés - elvégzett termelési tesztek ipari mennyiségű földgáz és kondenzátum (könnyűolaj) beáramlását eredményezték. "Nyékpuszta mezőben ennek alapján jelentős mennyiségű kitermelhető szénhidrogén vagyon prognosztizálható" - hangsúlyozta a minisztérium.
Hozzátették, szükség van a beruházás folytatására további kutak lefúrásával és a végleges termelési infrastruktúra megépítésével. A második kút fúrása előreláthatóan 100 napot vesz majd igénybe.
A tárca emlékeztett, a kormány az ellátás biztonsága és az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentés védelme érdekében a lehető legnagyobb részben belföldön elérhető forrásokból fedezné az energiaigényeket. A hazai gázkitermelést évi 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárd köbméterre növelnék.
A minisztérium hangsúlyozta:
A békési gázmezőn a héten megkezdődött kitermelés hasznosan szolgálja a stratégiai célok elérését, erősíti Magyarország energiaszuverenitását.
A nyékpusztai nem hagyományos földgázmező kutatása, mezőfejlesztése és kitermelése az MVM-csoport részvételével, vegyesvállalati struktúrában zajlik; az első kút lefúrása tavaly tavasszal befejeződött.
A következő öt évre ütemezett, úgynevezett Corvinus-projekt - amelyet tavaly nyáron kiemelt beruházássá nyilvánítottak - célja a földgázvagyon és a kondenzátum (könnyűolaj) kutatása és termelésbe állítása a 3700-4500 méter mélységben elhelyezkedő földgázmezőn.
A projekt a Sarkadi- és a Szeghalmi járás területén több települést is érint: Dévaványa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Körösladány, Méhkerék, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom és Vésztő is részese a kiemelten közérdekű beruházásnak.
E települések közigazgatási területeit a beruházás részben a termelő kutak és a leendő gázüzem elhelyezkedése miatt, továbbá a földgáz termeléséhez és elszállításához szükséges csővezetékek nyomvonalai miatt érinti - írta az MTI megkeresésére az EM.