Az államtitkár elmondta, az agrártárca kiemelt célja, hogy tovább javítsa az élelmiszeripar versenyképességét, ami így hatványozottan járulhat hozzá az ország gazdasági növekedéséhez. Kifejtette,
2014 óta az ágazatba áramlott támogatások nagysága elérte a 730 milliárd forintot. A húsfeldolgozás, tartósítás, és húskészítmény gyártása tekintetében pedig ez az összeg meghaladja a 162 milliárd forintot, ami a teljes élelmiszeripari támogatások 22 százaléka.
Emlékeztetett: a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban több mint 468 milliárd forintot különítettek el hazai és EU-s forrásból a terület fejlesztésére. A mostani 2021-2027-es támogatási időszakban pedig még ennél is több forrásra lehet számítani, csak a Vidékfejlesztési Programból 750 milliárd forint áll az élelmiszeripari fejlesztések rendelkezésére - tette hozzá.
Nobilis Márton kiemelte, a cél egy olyan élelmiszeripar létrehozása, ami növekedésképes, a világpiacon is megállja a helyét, exportképes és - idézve Szécbenyi Istvánt - a magabíró állam szellemében
képes ellátni biztonsángos, friss és egészséges hazai élelmiszerrel a magyar lakosságot.
Ezért a következő évek nagy agrárpolitikai feladata a hazai tulajdonú élelmiszeripar és az ellátási láncok megerősítése. Így a jövőbeni támogatások és szakpolitikai tervek összhangban lesznek a már elfogadott Digitális Élelmiszeripari Stratégiával, amelynek fő gondolata, hogy a digitalizáció erősítésével lehet megteremteni az élelmiszeripar hatékonyabb működését - húzta alá az államtitkár.
Tájékoztatása szerint a közeljövőben várhatóan a Magyar Élelmiszerkönyv több előírása is módosulni fog. Ezek között szerepel a húskészítményekről és egyes előkészített húsokról szóló előírás. A várható módosításokról az államtitkár a következőket mondta, később újságaírói kérdésre válaszolva megerősítve, hogy azok iparági kezdeményezésre jelennek meg az élelmiszerkönyvben:
Nobilis Márton kitért arra is, hogy a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer Magyarországon elsőként, és eddig egyedüliként nyert nemzeti minőségrendszerként való elismerést. Az államtitkár fontosnak tartja azt is, hogy a kiemelkedően magas minőségű élelmiszerek megkülönböztethetőek legyenek a piaci kínálatban szereplő más termékektől - tájékoztat az AM közleménye.
A közelgő húsvétra gondolva a rendezvényen Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanára, az Élelmiszertudományi és -Technológiai Intézet intézetigazgatója tartott előadást a húsvéri sonkáról illetve annak kiválasztási szempontjairól. A professzor a sonkák fajtáinak gyártástechnológiai szempontú ismertetését követően beszélt arról is, hogy változatlanul érdemes körültekintően vásárolni az ünnepi asztalra. Dr. Friedrich László szerint húsvétra is olyan húsipari terméket érdemes választani, mely
A fehérjetartalmát ellenőrizni érdemes vásárlás előtt, szükség esetén pedig főzni és ízesíteni kell a sonkát.
A professzor szerint húsvétkor is megfontolandó az élelmiszer, különösen a húsvéti szezonális terméknek számító sonka vásárlásakor, hogy inkább kevesebbet, de jobb minőséget érdemes választani azokból.
A boltok kínálatában idén is jó minőségű, megbízható termékekre lehet számítani, függetlenül attól, milyen fajtába tartozik az adott húsipari készítmény.
Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy a fehérjetartalma nem ugyanaz a gyorspácolt termékeknek, mint a hosszan érlelteknek, így a hagyományos parasztsonka 22-28 százalékos, a nyers hagyományos 16-24 százalékos, míg a főtt, gyorspácolt sonka ezeknél kevesebb, 10-16 százalékos fehéretartalommal rendelkezik.
Ezt erősítette meg Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke.
"A 2000 forint kilogrammonkénti áron kapható sonka nem ugyanaz, mint a 3.500 forintos áron kapható" - mondta Éder Tamás, aki a húsvéri sonka kiválasztásához ugyanazokat ajánlja, mint Friedrich László. A szövetség társadalmi elnöke előadásában a húsipar helyzetét értékelve elmondta: minden nehézség és bizonytalanság ellenére várakozással tekintenek a szereplők az idei évre, mert a húsiparosok is úgy vélik: a magyar élelmiszeripar komoly jövő előtt áll. Ezt támasztja alá, hogy tavaly a hazai élelmiszeripar teljesítrménye 6,6 százalékkal nőtt, azaz valamivel nagyobb mértékben, mint az 5,6 százalékkal bővülő ipar teljesítménye.