Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A világ országaiban évente nagyjából 350 millió tonna műanyaghulladék keletkezik. Ez több mint 10 millió, teljesen megrakott szemétszállító teherautónak felel meg. Ennek a hulladékmennyiségnek a jelentős részét elégetik, vagy szemétlerakókba kerül, szennyezve ezzel a levegőt, a szárazföldet és a vizeket.
Egy kisebb részét újrahasznosítják, és megint másik része bekerül a globális műanyaghulladék-piac körforgásába.
Ez utóbbi azonban csak a globális évi műanyaghulladék-termelés 2 százalékát teszi ki – írja a Visual Capitalist.
Az OECD és az ENSZ adatai alapján kiderült, hogy mely országok exportálják és importálják a legtöbb műanyaghulladékot. A kereskedelem jelentősége, hogy bár a legtöbb műanyaghulladékot az országokon belül kezelik és hasznosítják újra, a felesleges mennyiség exportja segít kezelni a műanyag-kibocsátás egy részét, illetve csökkenti a helyi újrahasznosító létesítményekre és a hulladéklerakókra nehezedő nyomást.
A műanyaghulladék importja pedig pénzügyi előnyökkel is járhat. Sok országnak ugyanis olcsóbb importálni, majd újrahasznosítani a műanyagot az újonnan gyártott műanyag vásárlásával szemben.
Ráadásul sok olyan ország van, amely egyszerre exportál és importál műanyaghulladékot.
Ezek általában a kedvezően hasznosítható műanyagot vásárolják meg, míg a nehezebben használható hulladékot eladják.
Noha egyes kutatások rámutattak, hogy
a magasabb műanyaghulladék-import bizonyos körülmények között kedvező hatással volt a szegényebb országok gazdasági növekedésére,
a teljes kép nem ilyen egyértelmű. Ha ugyanis ezek az országok nem megfelelően újrahasznosítható, szennyezett műanyagot vásárolnak, akkor ezek az életciklusuk végén akár jelentősen csökkenthetik is a pénzügyi előnyöket.
A bejelentett, 4 millió tonnát meghaladó éves műanyaghulladék-exportjával
Európa áll a világkereskedelem csúcsán, 80 százalékos globális részesedéssel.
Mivel azonban a hivatalos adatok szerint az európai államok a legtöbbet más európai országokba exportálják, így Európa egyben a legnagyobb importőr-régió is.
A legfrissebb elérhető adatok 2020-ból származnak, és ezek alapján Németország a legnagyobb műanyaghulladék-exportőr, évi közel 853 ezer tonnával. A második helyre Japán (820,7 ezer tonna) került, míg a harmadik az Egyesült Államok (624,5 ezer tonna) lett.
A top 10-es listán található még (sorrendben): az Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, valamint Ausztria.
Németország egyébként elsősorban Hollandiára, Lengyelországra, Ausztriára, Svájcra és Törökországra támaszkodik a műanyaghulladék kezelésében.
A legnagyobb ázsiai exportőrnek számító Japán főként Malajziába, Vietnámba, Thaiföldre, valamint Dél-Koreába adja el a hulladékot. Az Egyesült Államok pedig elsősorban Kanadával kereskedik, de jelentős mennyiségű műanyagot exportál Mexikóba, Malajziába, Vietnámba, Indiába, Hongkongba, valamint Indonéziába is.
A legnagyobb importőrök listáját Malajzia vezeti, 715,2 ezer tonnával.
A második helyen Törökország (619,2 ezer tonna) állt, míg a harmadik Németország (567,2 ezer tonna) lett, 2020-ban.
A top 10-es listára itt az alábbi országok fértek még fel (sorrendben): Vietnám, Hollandia, az Egyesült Államok, Indonézia, kisebb ázsiai országok (összesen 230,9 ezer tonnával), Lengyelország, valamint Olaszország.
2017-ig egyébként Kína volt a világ egyik legnagyobb műanyaghulladék-importőre, és a vásárolt műanyag tekintélyes részét a feldolgozóiparban használták fel.
2018-ban azonban Peking 24 fajta újrahasznosítható hulladékra vezetett be behozatali tilalmat.
Ennek eredményeként Kína műanyaghulladék-importja egyetlen év alatt több mint 95 százalékkal csökkent.
Annak, hogy mára csupán a globálisan megtermelt műanyaghulladékok 2 százaléka van nemzetközi kereskedelmi forgalomban, fontos oka a 2019-es bázeli egyezmény.
Ezt a megállapodást 187 ország írta alá, és a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szólt.
A szerződés korlátozza az aláíró nemzetek hulladékkereskedelmét, kivéve azokat az eseteket, amikor az adott országnak nincs elegendő újrahasznosítási vagy ártalmatlanítási kapacitása. Részben az egyezmény eredményeként az elmúlt években jelentősen csökkent a globális műanyaghulladék-kereskedelem. azonban még így is évi több millió tonna hulladék kerül nemzetközi kereskedelmi forgalomba.
