A névadási statisztikák a magyar társadalom állapotáról, a minket érő kulturális behatásokról is sokat elmondanak.
A KSH adatai alapján a tavaly született fiúgyermekek között
a 2021-es harmadik helyről új üstökösként a Dominik tört az élre. 2022-ben 1330 csecsemőt neveztek el így, őket az Olivérek (1149 fő) és a Leventék (1134) követték a dobogón.
Az elmúlt évtizedet toronymagasan a Bencék és a Máték uralták. A Bence név népszerűsége ugyanakkor 2016 óta folyamatosan romlik: akkor még 1800 kisfiú kapta meg ezt a nevet, tavaly már csak 1022. Ez a korábbi stabil elsőség után most már csak a hetedik helyre volt elég. Hasonló hanyatlás látszik emellett a Balázs utóneven is: tíz év alatt a népszerűsége csaknem a felére zuhant be, legutóbb 571 Balázst anyakönyveztek.
Bár mostanában egyre több szokatlan hangzású, többnyire angolszász vagy latin eredetű névvel találkozhatunk a magyar gyermekeknél is, arról azért még korántsem beszélhetünk, hogy ezek a keresztnevek uralnák a népszerűségi listákat is.
Közülük a legelőkelőbb, hetedik helyen a Noel szerepel, a Benett a 14. helyen, a Nolen pedig a 22. helyen található. Jelentősen lemaradva, de a top 100-as lista alsó tizedének állandó szereplőjeként pedig a Brájent is köszönthetjük már 2018 óta.
Az újszülött lánynevek élbolyában nem történt olyan jelentős átrendeződés, mint a fiúknál.
A Hanna az elmúlt évtizedben magabiztosan uralta a népszerűségi listákat, bár az előfordulási gyakoriság itt is jelentősen visszaesett az elmúlt öt–hat évben. A második helyen a Léna áll, a harmadikon pedig a Zoé.
Érdekes, hogy a lányoknál egyértelműen a kétszótagos elnevezések a legnépszerűbbek, a 10 leggyakoribb keresztnévből 8 ilyen. A fiúknál ehhez képest a három szótagból álló nevek a leggyakoribbak.
Nem érvényesül azonban nálunk az a trend, mint ami az Egyesült Államokban, hogy a popkultúra nagyon erősen befolyásolja a névadási szokásokat. A Trónok harca sorozat népszerűségének a csúcsán például az Arya népszerűsége valósággal kilőtt az újszülött lányok körében. Magyarországon a 100 leggyakoribb név között azonban kevés olyat találni, ami egzotikus hangzású és a popkultúrából szivárgott át.
Az egyik ilyen kivétel a Zejnep lehet, ami 2020-ban került fel a százas listára (most a 74., 166 fővel). A keleties hangzású nevet több, Magyarországon is sugárzott török szappanopera karaktere viseli, talán ennek köszönhetően emelkedett meg nálunk a népszerűsége.
Érdekes a Zente név példája is. Legelőször 2019 őszén indult gyűjtés a Zente nevű, izomsorvadásban szenvedő másfél éves kisfiú javára. 2020-ra pedig a Zente név népszerűsége megugrott: a 46.-ról a 28. helyre került.
Teljesen más kép bontakozik ki, ha az újszülöttek helyett a teljes magyar lakosság leggyakoribb keresztneveit nézzük. Itt nyoma sincs a magyaros helyesírású angolszász eredetű neveknek, vagy az Olivéreknek és a Hannáknak.
A Forbes.hu cikke szerint
a férfiaknál a László, az István és a József a három legnépszerűbb utónév, a nőknél pedig a Mária, az Erzsébet és a Katalin.
A férfiaknál például a mostani legnépszerűbb újszülött név, a Dominik csak a 44. helyre elég, de a korábbi évek sztárja, a Bence is csak a 24. helyre ér fel. A nőknél a Hanna csupán a 46., a Zoé a 96., a Léna pedig fel sem fér a százas listára, míg vezetékneveknél a Nagy-Kovács-Tóth hármas kirobbanthatatlan az élről.
A magyar szülők ma már olyan nagy választékból válogathatnak neveket gyermekeiknek, amekkorából a felmenőik sosem.
Míg a magyar utónévkönyv 1971-ben 895 női és 932 férfinevet tartalmazott, addig idén már 2575 lány- és 1941 fiúnév szerepel az anyakönyvezhető nevek listáján.
Mégis azt látjuk, hogy minden évtizednek megvannak a maga slágernevei, és a névválasztás ma sokkal változatosabb, mint korábban. Erre utalnak azok az adatok, amelyek szerint míg a teljes lakosságban a 100 legnépszerűbb név a népesség 80–90 százalékát fedi le, addig az újszülötteknél 7-10 százalékponttal alacsonyabb számokat (70–80 százalék) látunk. Azaz napjainkban a szülők több utónevet használnak a névadáskor.
(Cikkünk kiemelt képe illusztráció!)