A vatikáni uborka alapvetően nem különbözik az általunk általában elkészített uborkáktól. Ropogósak és lédúsak, de érdekes édes-savanykás ízük van, és némileg eltérnek a megszokott kis sózott, savanyított vagy konzervált uborkáktól.
Mitől különleges a vatikáni uborka? Egy olyan összetevő az oka, amit az uborka mellett nem szoktunk látni, írja a lap. A vatikáni uborka egyedi ízéért a mazsola a felelős.
Elkészítése: minden uborkát alaposan megmosunk, majd hosszában negyedekre vágjuk. Adjunk hozzá sót, és tegyük félre 2 órára, hogy megpuhuljon és vizet engedjen. Közben készítsük elő az üvegeket és a fedőket. A legjobb, ha nemcsak megmossuk, hanem leforrázzuk, majd nagyon alaposan megszárítjuk.
Két óra elteltével kell leönteni az uborkáról a felgyülemlett vizet. Közben forraljuk fel a vizet az ecettel és a cukorral egy edényben. A felnegyedelt uborkákat szorosan az üvegekbe helyezzük, és mindegyikbe tegyünk mazsolát, fokhagyma gerezdet, pár szem borsot és fél teáskanál kapormagot.Öntsük a sós páclét a megtöltött üvegekbe, azonnal csavarjuk rá szorosan a fedeleket, és dunsztoljuk. Pár nap múlva már fogyasztható is.
Az uborka (cucumis sativus) egynyári, a tökfélék családjába tartozó, Kelet-Indiából (már Kr..e. ezer évvel termesztett) származó növény. Magyarországon valószínűsíthetően a 13. században jelent meg, elsőként a főúri konyhákon, napjainkban pedig a zöldség-, konzerv- és hűtőipari export jelentős növénye, termesztése jelentős, elsősorban a kiskerti természtésnek van jelentősége.
Magyarország az éves termésmennyiség alapján a 70-80. hely között áll a világ országai között, a legnagyobb termesztőországok: Kína, Oroszország, Törökország.