A magyarok elmondták a véleményüket a rovarevésről

Noha az év elejétől már kereskedelmi forgalomban is megjelent, Magyarországon az emberek 70 százaléka sosem fogyasztana rovarfehérjét tartalmazó táplálékot, és csupán 17 százalékuk ért egyet azok bolti értékesítésével – derül ki az Agroinform.hu legújabb felméréséből.

Idén januártól négy rovarfaj (sáska, lisztkukac, alombogárlárva és házi tücsök) is árusítható a boltokban élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként (például fehérjelisztként), és további nyolc rovarfehérje vár engedélyezésre. A tapasztalatok szerint ez az élelmiszerfajta sokkal kisebb területen, kevesebb vízigénnyel és alacsonyabb széndioxid-termeléssel állítható elő, mint a hagyományos állattenyésztésből származó fehérje, ugyanakkor a kulturális és érzelmi elutasítás miatt szinte lehetetlennek tűnik az ilyen termékek belátható időn belüli térhódítása a hazai konyhákban.

Az Agroinform.hu szakmai portál kérdőívére érkezett közel 500 válaszból az derül ki, hogy

mindössze a válaszadók 20 százaléka nyitott olyan táplálék elfogyasztására, amely rovarból származó összetevőt is tartalmaz.

További 11 százalék ezt attól teszi függővé, hogy az adott összetevő felismerhető formában található-e meg az élelmiszerben (a feldolgozott rovarfehérje általában liszt vagy olaj formájában kerül az ételekbe). 69 százaléknyian azonban feltétel nélkül elzárkóznak az ilyen ételek fogyasztásától.

A magyar lakosság közel 70 százaléka elzárkózik a rovarfehérje fogyasztásától Forrás: Shutterstock/Charoen Krung Photography

„Ezúttal egy három évvel ezelőtti felmérésünket ismételtük meg, és az adatok azt mutatják, hogy a rovarfehérje fogyasztása a hazai lakosság körében azóta sem lett népszerűbb: a 2020-ban mért 64 százalékos elutasítási arány még kis mértékben növekedett is – mutat rá Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője.

Az elutasítás oka ugyanakkora részben az undor (42%), illetve az a tény, hogy sokan a kulturális identitás megtagadásaként tekintenek (41%) a rovarevésre.

Emellett többen a kapcsolódó egészségügyi hatások ismeretének hiányát (6%) vélik kockázati tényezőnek."

A válaszadók 17 százaléka szerint komoly marketinggel akár évek alatt is elérhető változás ezen a területen, ugyanakkor 69 százalék szerint ahhoz, hogy a fejlett világban a rovarfehérje az emberi táplálkozás részévé váljék, minimum egy nemzedékváltásra lesz szükség, mivel a jelenlegi lakosság kulturálisan képtelen ilyen váltásra. További 14 százaléknyian nem kötik időhöz az átállást, amely szerintük elsősorban a hagyományos élelmiszerek megdrágulásával fog bekövetkezni.

Takarmányként is gyanakodva tekintünk a rovarfehérjére

Fehérjealapú takarmány vonatkozásában az EU komoly importra szorul, csak Magyarországra több mint félmillió tonna GMO szója érkezik évente az Újvilágból. Emellett tetemes mennyiségű hallisztet is felhasználunk a takarmányozás során. Ezek részleges kiváltására a rovarfehérje ígéretes alternatíva lehet.

Forrás: Agroinform.hu

A rovarfehérje takarmányozási célú felhasználását a válaszadók 20 százaléka tartja hasznos, észszerű dolognak, további 27 százalék bizonyos feltételekhez kötve szintén támogatja, hogy haszonállatokat ilyen módon is tápláljanak a tenyésztők. A lakosság több mint fele tehát ebben a kérdésben is az elutasítók táborát gyarapítja. 45 százalékuk ezt a már ismert érzelmi okokból teszi, 42 százalékuk az átálláshoz szükséges tapasztalatok hiányával indokolja negatív hozzáállását, 12 százaléknyian pedig azt feltételezik, hogy a másfajta takarmánytól a hús a megszokottól eltérő minőségű lesz majd.

„A felmérés is egyértelműen azt mutatja, hogy messze még az áttörés a rovarfehérje-fogyasztás tömegessé válásának folyamatában

– tette hozzá Bolyki Bence.